Barbablù

References

Aarne, Antti Amatus (1987 [1910]). The Types of the Folktale: A Classification and
Bibliography. Second revision. Folklore Fellows’ Communications n:o 3. Transl. &
enlarged by Stith Thompson. Helsinki: Academia Scientiarum Fennica. Originally
published as: Verzeichnis der Märchentypen. Folklore Fellows’ Communications
no. 3. Helsinki: Academia Scientiarum Fennica.
Abraham, Gerard (1942). “Bartók: String Quartet No. 6.” The Music Review 3 (1):
72–73.
––– (1945). “The Bartók of the Quartets.” Music and Letters 4 (26): 185–194.
Adorno, Theodor W. (1973 [1949]). The Philosophy of Modern Music [Philosophie
der Neuen Musik]. Transl. Anne G. Mitchell & Wesley V. Blomster. London: Sheed
& Ward. Originally published in: Tübingen: Mohr-Siebeck Verlag.
––– (1982). “On the Problem of Musical Analysis.” Music Analysis 1 (2): 169–186.
––– (1984 [1922]). “Béla Bartók.” In: Gesammelte Schriften. Bd. 18: 275–278. Ed.
Rolf Tiedemann & Klaus Schultz. Frankfurt am Main: Suhrkamp Verlag GmbH.
Originally published in: Neue Blätter für Kunst und Literatur 4: 126–128.
Agawu, V. Kofi (1984). “Analytical Issues Raised by Bartók’s Improvisations for
Piano, Op. 20.” Journal of Musicological Research 5 (1–3): 131–163.
Albright, Daniel (ed.) (2004). Modernism and Music: An Anthology of Sources.
Chicago, IL: University of Chicago Press.
Anderson, Benedict (1991 [1983]). Imagined Communities: Reflections on the Origin
and Spread of Nationalism. Second edition. London & New York, NY: Verso.
Antokoletz, Elliott (1975). Principles of Pitch Organization in Bartók’s “Fourth String
Quartet”. Ph. D. Diss. City University of New York, NY.
––– (1977). “Principles of Pitch Organization in Bartók’s Fourth String Quartet.” In
Bibliography — 313
Theory Only 3 (6): 3–22.
––– (1981). “The Musical Language of Bartók’s 14 Bagatelles for Piano.” Tempo 137:
8–16.
––– (1982a). “Pitch-Set Derivations from the Folk Modes in Bartók’s Music.” Studia
Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24 (3): 265–274. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1982b). “The Music of Bartók: Some Theoretical Approaches in the U.S.A.”
Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24 (4): 67–74. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1984). The Music of Béla Bartók: A Study of Tonality and Progression in
Twentieth-Century Music. Berkeley & Los Angeles, CA: University of California
Press.
––– (1990). “Bartók’s Bluebeard: The Sources of its Modernism.” College Music
Symposium 30 (1): 75–95.
––– (1995). “Organic Development and the Interval Cycles in Bartók’s Three Studies,
Op. 18.” Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 36 (3–4): 249–
261. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1997 [1988]). Béla Bartók: A Guide to Research. Second edition. Composer
Resource Manuals. Vol. 40. Garland Reference Library of the Humanities. Vol.
1926. New York, NY & London: Garland Publishing.
––– (2004). Musical Symbolism in the Operas of Debussy and Bartók: Trauma, Gender,
and the Unfolding Unconscious. Oxford: Oxford University Press.
Arauco, Ingrid (1987). “Bartók’s Romanian Christmas Carols: Changes from the Folk
Sources and Their Significance.” Journal of Musicology 5 (Spring): 191–225.
Ashman, Mike (1991). “Around the Bluebeard Myth.” In: Bartók: Stage Works.
English National Opera Guide. Vol. 44: 35–38. Ed. Nicolas John. London: John
Calder Publications.
Babbitt, Milton (1949). “The String Quartets of Bartók.” The Musical Quarterly 35
(3): 377–385.
––– (1986). “Order, Symmetry, and Centricity in Late Stravinsky.” In: Confronting
Stravinsky: Man, Musician, and Modernist. 247–261. Ed. Jann Pasler. Berkeley &
Los Angeles, CA: University of California Press.
––– (2003 [1960]). “Twelve-Tone Invariants as Compositional Determinants.” In: The
Collected Essays of Milton Babbitt. 55–69. Ed. Stephen Peles et al. Princeton, NJ &
Oxford: Princeton University Press. Originally published in: Musical Quarterly 46
(2): 246–259.
––– (2003 [1961]). “Set Structure as a Compositional Determinant.” In: The Collected
Essays of Milton Babbitt. 86–108. Ed. Stephen Peles et al. Princeton, NJ & Oxford:
Princeton University Press. Originally published in: Journal of Music Theory 5 (1):
72–94.
Babits, Mihály (1997 [1939]). Keresztül-kasul az életemen [Through and Around my
Life]. Szentendre: Kairosz. Originally published in: Budapest: Nyugat Kiadó.
Bachmann, Tibor & Peter J. Bachmann (1979). “An Analysis of Béla Bartók’s
Music through Fibonaccian Numbers and the Golden Mean.” The Musical
Quarterly 65 (1): 72–82.
Balassa, Iván & Gyula Ortutay (1984). Hungarian Ethnography and Folklore. Text
transl. Maria Bales & Kenneth Bales. Poems transl. László T. András. Budapest:
314 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Corvina Press.
Balázs, Béla (1908). “A tragédiának metafizikus teóriája a német romantikában és
Hebbel Frigyes” [“Friedrich Hebbel and the Metaphysical Theory of Tragedy in the
German Romantics”]. Nyugat 1 (1): 87–90.
––– (1968 [1913]). “A kékszakállú herceg vára: Megjegyzések a szöveghez” [“Duke
Bluebeard’s Castle: Notes on the Text”]. In: Balázs Béla: Válogatott cikkek és
tanulmányok [Béla Balázs: Selected Articles and Studies]. Esztétikai Kiskönyvtár.
34–37. Ed. Magda Nagy. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
––– (1976 [1912]). “The Wooden Prince” [“A fából faragott királyfi”]. In: Bartók
Studies. 101–110. Transl. István Farkas. Comp. & ed. Todd Crow. Detroit, MI:
Information Coordinators. Originally published in: Nyugat 5 (24): 879–888.
––– (1979 [1910]). A Kékszakállú herceg vára. Kass János rajzaival, Kroó György
utószavával [Duke Bluebeard’s Castle. Illustrations by János Kass. Epilogue
by György Kroó]. Budapest: Zeneműkiadó. Originally published in: Színjáték
[Stageplay] 1 (16–17): 124–133.
––– (1982 [1922]). Balázs Béla: Napló. 1–2. kötet. Tények és tanúk [Béla Balázs:
Diary. Vols. 1–2. Facts and Witnesses]. Sel. & ed. Anna Fábry. Budapest: Magvető
Könyvkiadó.
––– (1994 [1908]). “Maeterlinck” [“Maurice Maeterlinck”]. In: Inside Bluebeard’s
Castle: Music and Drama in Béla Bartók’s Opera. 332–339. Transl. Carl Stuart
Leafstedt. New York, NY & Oxford: Oxford University Press. Originally published
in: Nyugat 1 (1): 446–454.
Bárdos, Lajos (1974). Tíz újabb írás, 1969–1974 [Ten Recent Essays, 1969–1974].
Budapest: Zeneműkiadó.
Bartha, Dénes (1963). “La musique de Bartók” [“The Music of Bartók”]. In: La
résonance dans les échelles musicales. 279–290. Ed. Edith Weber. Paris: Centre
National de la Recherche Scientifique.
––– (ed.) (1974). A zenetörténet antológiája [Anthology of Music History]. Budapest:
Zeneműkiadó.
Bartók, Béla (1913). Cântece popolare româneşti din comitatul Bihor [The Romanian
Folksongs from Bihor Country]. Bucureşti: Academia Româna.
––– (1932). “Neue Ergebnisse der Volksliederforschung in Ungarn” [“New Results of
Folk Song Research in Hungary”]. Musikblätter des Anbruch 14 (2–3): 37–42.
––– (1935a). “Magyar népzene” [“Hungarian Folk Music”]. In: Révai Nagy Lexikona.
Vol. 21: 571–572. Ed. Elemér Varjú. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.
––– (1935b). Melodien der rumänischen Colinde [Melodies of the Romanian Colinde].
Vienna: Universal Edition.
––– (1949 [1921]). Der hölzerne Prinz (Op. 13). Klavierauszug [The Wooden Prince
(Op. 13). Piano Score]. UE 6638. Vienna: Universal Edition.
––– (1952 [1925]). Herzog Blaubarts Burg. Partitur [Duke Bluebeard’s Castle. Score].
Transl. Christopher Hassall. UE 13641. Vienna: Universal Edition.
––– (1956). Bartók Béla válogatott zenei írásai (BVZI) [Béla Bartók’s Selected Writings
on Music]. Sel. & ed. András Szőllősy. Budapest: Művelt Nép Tudományos és
Ismeretterjesztő Kiadó.
––– (1956 [1936]). “Ferenc Liszt” [“Liszt a miénk!”]. In: BVZI: 220–234. Originally
published in: Magyar Tudományos Akadémiai Értesítő 46 (462): 29–34.
––– (1963 [1921]). Herzog Blaubarts Burg, Op. 11. Klavierauszug [Duke Bluebeard’s
Bibliography — 315
Castle, Op. 11. Piano Score]. Transl. Wilhelm Ziegler. UE. 7026. Vienna: Universal
Edition.
––– (1963 [1939]). “The Second Piano Concerto.” Tempo 65: 5–7.
––– (1966). Bartók Béla összegyűjtött írásai (BÖI). 1. kötet [Béla Bartók’s Collected
Writings. Vol. 1]. Ed. András Szőllősy. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1966 [1905]). “Strauss: Sinfonia Domestica (Op. 53).” In: BÖI: 707–714.
Originally published in: Zeneközlöny 3 (10): 137–143.
––– (1966 [1908]). “Székely balladák” [“Székely Ballads”]. In: BÖI: 15–50. Originally
published in: Ethnographia 19 (12): 43–52.
––– (1966 [1917]). “A Biskra-vidéki arabok népzenéje” [“Arab Folk Music in the
Biskra District”]. In: BÖI: 518–561, 849–851. Originally published in: Szimfónia 1
(12–13): 308–323.
––– (1966 [1934]). “Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje” [“Folk Music of the
Hungarians and Folk Music of their Neighboring Peoples”]. In: BÖI: 403–461.
Originally published in: Népszerű Zenefüzetek 3: 36–68. Ed: Antal Molnár.
Budapest: Somló Béla Könyvkiadó.
––– (1967 [1932]). Rumänische Volkslieder aus dem Komitat Bihor [Romanian Folk
Songs from the District of Bihor]. Budapest: Editio Musica.
––– (1967a). Rumanian Folk Music. Vocal Melodies. Vol. 2. The New York Bartók
Archive Studies in Musicology, No. 3. Ed. Benjamin Suchoff. Transl. E. C.
Teodorescu et al. The Hague: Martinus Nijhoff.
––– (1967b). Rumanian Folk Music. Texts. Vol. 3. The New York Bartók Archive
Studies in Musicology, No. 4. Ed. Benjamin Suchoff. Transl. E. C. Teodorescu et al.
The Hague: Martinus Nijhoff.
––– (1970 [1920]). “Romanian Peasant Music.” In: DocB 4: 107–111.
––– (1970 [1921]). “Die Volkmusik der Völker Ungarns” [“The Folk Music of
Hungary’s Nationalities”]. In: DocB 4: 112–115.
––– (1974 [1930]). Cantata Profana. A kilenc csodaszarvas. Kroó György előszavával,
Réber László rajzaival [Cantata Profana. The Nine Miraculous Stags. Preface by
György Kroó. Illustrations by László Réber]. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1976). Béla Bartók Essays (BBE). The New York Bartók Archive Studies in
Musicology, No. 8. Sel. & ed. Benjamin Suchoff. New York, NY: St. Martin’s Press.
––– (1976 [1904]). “Kossuth Szinfóniai költemény” [“Kossuth Symphonic Poem”]. In:
BBE: 399–403. Originally published in: Zeneközlöny 11 (6): 82–87.
––– (1976 [1910]). “Elektra. Strauss Richard operája” [“Elektra. Opera by Richard
Strauss”]. In: BBE: 446. Originally published in: A Zene 2 (4): 57–58.
––– (1976 [1912]). “Az összhasonlító zenefolklore” [“Comparative Music Folklore”].
In: BBE: 155–158. Originally published in: Új Élet Népművelés 1 (1–2): 109–114.
––– (1976 [1917]). “The Wooden Prince (Op. 13). The Composer about his Piece I” [“A
fából faragott királyfi (Op. 13). A szerző a darabjáról I”]. In: BBE: 406. Originally
published in: Magyar Színpad 20 (105): 2. Ed. Artúr Bárdos. Budapest: Sziklai
Jenő.
––– (1976 [1918]). “Duke Bluebeard’s Castle: The Composer about his Piece II”
[“A kékszakállú herceg vára. A szerző a darabjáról II”]. In: BBE: 407. Originally
published in: Magyar Színpad 21 (143): 1. Ed. Artúr Bárdos. Budapest: Sziklai
Jenő.
––– (1976 [1920a]). “Arnold Schoenberg’s Music in Hungary” [“Arnold Schönbergs
316 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Musik in Ungarn”]. In: BBE: 467–468. Originally published in: Musikblätter des
Anbruch 2 (20): 647–648.
––– (1976 [1920b]). “The Influence of Folk Music on the Art Music of Today” [“Der
Einfluss der Volkmusik auf die heutige Kunstmusik”]. In: BBE: 316–319. Originally
published in: Melos 1 (17): 384–386.
––– (1976 [1920c]). “The Problem of the New Music” [“Das Problem der neuen
Musik”]. In: BBE: 455–459. Originally published in: Melos 1 (5): 107–110. Also
available in: BÖI: 718–722.
––– (1976 [1920d]). “Hungarian Peasant Music” [“Ungarische Bauernmusik”]. In:
BBE: 304–315. Originally published in: Musikblätter des Anbruch 2 (11–12):
422–424.
––– (1976 [1921a]). “Autobiography” [“Önéletrajz”]. In: BBE: 408–411. Originally
published in: Musikblätter des Anbruch 3 (5): 87–90.
––– (1976 [1921b]). “On Modern Music in Hungary” [“Della musica moderna in
Ungheria”]. In: BBE: 193–197. Originally published in: Il Pianoforte 2 (7): 193–
197.
––– (1976 [1921c]). “Hungarian Folk Music” [“La musique populaire hongroise”]. In:
BBE: 58–70. Originally published in: La revue musicale 2 (1): 8–22.
––– (1976 [1921d]. “On Modern Music in Hungary” [“A magyarországi modern
zenéről”]. In: BBE: 474–478. Originally published in: The Chesterian 20 (145):
101–107.
––– (1976 [1921e]). “The Relation of Folk Song to the Development of the Art Music
of our Time.” In: BBE: 320–330. Originally published in: The Sackbut 2 (1): 5–11.
––– (1976 [1928]). “The Folk Songs of Hungary.” In: BBE: 331–339. Originally
published as: “Magyar népzene és új magyar zene” [“Hungarian Folk Music and
New Hungarian Music”]. In: Zenei Szemle 12 (3–4): 55–58. Also available in:
BVZI: 203–214.
––– (1976 [1929]). “Structure of the Fourth String Quartet.” In: BBE: 412–413.
Originally published in: Fourth String Quartet. ii–iv. Vienna: Universal Edition.
––– (1976 [1931a]). “Gypsy Music or Hungarian Music?” [“Cigányzene? Magyar
zene?”]. In: BBE: 206–223. Originally published in: Ethnographia 42 (2): 49–62.
––– (1976 [1931b]). “The Influence of Peasant Music on Modern Music” [“A
parasztzene hatása az újabb műzenére”]. In: BBE: 340–344. Originally published in:
Új Idők 37 (23): 718–719.
––– (1976 [1931c]). “What is Folk Music?” [“Mi a népzene?”]. In: BBE: 5–8.
Originally published in: Új Idők 37 (20): 626–627.
––– (1976 [1933]). “Hungarian Peasant Music” [“Magyar parasztzene”]. In: BBE:
80–102. Originally published in: Musical Quarterly 19 (3): 267–289.
––– (1976 [1936]). “Why and How Do We Collect Folk Music?” [“Mért és hogyan
gyűjtsünk népzenét?”]. In: BBE: 9–24. Originally published in: Válasz 2 (7–8):
397–400.
––– (1976 [1937a]). “Folk Song Collection in Turkey” [“Népdalgyűjtés
Törökországban”]. In: BBE: 137–147. Originally published in: Nyugat 30 (3):
173–181.
––– (1976 [1937b]). “Folk Song Research and Nationalism” [“Népdalkutatás és
nacionalizmus”]. In: BBE: 25–28. Originally published in: Tükör 5 (3): 166–168.
––– (1976 [1938]). “The Influence of Debussy and Ravel in Hungary” [“Hongrie”]. In:
Bibliography — 317
BBE: 518. Originally published in: La revue musicale 19 (187): 436.
––– (1976 [1941]). “The Relation between Contemporary Hungarian Art Music and
Folk Music.” In: BBE: 348–353.
––– (1976 [1943]). “Harvard Lectures.” In: BBE: 354–392. Originally published in:
Journal of the American Musicological Society 19 (2): 232–243.
––– (1976 [1945]). “Introduction to Béla Bartók Masterpieces for the Piano.” In:
BBE: 432–433. Originally published in: Seven Sketches, Op. 9b. 3. New York, NY:
Edward B. Marks Music Corp.
––– (1980). A kékszakállú herceg vára, Op. 11 [Duke Bluebeard’s Castle, Op. 11].
Sylvia Sass, as Judith; Kolos Kováts as Bluebeard; István Sztankay, as the Bard.
London Philharmonic Orchestra. Conducted by György Solti. Sound Recording.
CD 433 082-2. London: Decca.
––– (1981 [1924]). The Hungarian Folk Song [A magyar népdal]. The New York
Bartók Archive Studies in Musicology, No.13. Ed. Benjamin Suchoff. Transl.
M. D. Calvocoressi. Albany, NY: State University of New York Press. Originally
published in: Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
––– (1991 [1956]). A kékszakállú herceg vára, Op. 11 [Duke Bluebeard’s Castle, Op.
11]. Historical Recording. Mihály Székely, bass, as Bluebeard; Klára Palánkay,
mezzo-soprano, as Judith. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara [Budapest
Philharmonic Orchestra]. Conducted by János Ferencsik. Sound Recording. CD
511 001. Budapest: Hungaroton Classic Ltd. Originally published as: LPX 1001.
Budapest: Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.
––– (1992 [1962]). A kékszakállú herceg vára, Op. 11 [Duke Bluebeard’s Castle, Op.
11]. Mihály Székely, bass, as Bluebeard; Olga Szőnyi, soprano, as Judith. London
Symphony Orchestra. Conducted by Antal Doráti. Sound Recording. SR 90311.
New York, NY: Mercury.
––– (1992 [1981]). A kékszakállú herceg vára, Op. 11 [Duke Bluebeard’s Castle, Op.
11]. Opera Film. Directed by Miklós Szinetár. Producers: Anikó Kovács & László
Steiner. Kolos Kováts as Bluebeard; Sylvia Sass, as Judith; István Sztankay, as
Bard. London Philharmonic Orchestra. Conducted by György Solti. With English
subtitles by Kenneth Chalmers. Videodisc. London: Decca. Originally published
in: Budapest: Unitel Film- und Fernsehproduktionsgesellschaft mbH & Magyar
Televízió Coproduction.
––– (1997). Béla Bartók Studies in Ethnomusicology. Sel. & ed. Benjamin Suchoff.
Lincoln & London: University of Nebraska Press.
––– (1998 [1908]). 14 Bagatell zongorára, Op. 6 [14 Bagatelles for piano, Op.6]. New,
revised edition. Ed. Péter Bartók. Z. 934. Budapest: Editio Musica.
––– (1999 [1965]). A kékszakállú herceg vára, Op. 11 [Duke Bluebeard’s Castle, Op.
11]. Walter Berry, bass-baritone, as Bluebeard; Christa Ludwig, mezzo-soprano,
as Judith. London Symphony Orchestra. Conducted by István Kertész. Sound
Recording. CD 466377-2. London: Decca.
––– (2004). A kékszakállú herceg vára [Duke Bluebeard’s Castle]. Opera Film.
Directed by Sándor Silló. István Kovács as Bluebeard; Klára Kolonits as Judith;
Tamás Jordán as the Bard. Symphonic Orchestra of Hungarian Radio. Conducted by
György Selmeczy. Budapest: EPS.
Bartók, Béla & Zoltán Kodály (1913). “Az új egyetemes népdalgyűjtemény
tervezete” [“Draft of the New Universal Folk Song Collection”]. Ethnographia 24
318 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
(5): 313–316.
––– (1921). Folksongs. Budapest. Popular Literary Society.
––– (1970 [1906]). Hungarian Folksongs [Magyar népdalok: énekhangra
zongorakisérettel]. Reprint of the original manuscript with commentaries by Denijs
Dille. London: Boosey & Hawkes. Originally published in: Budapest: Rozsnyai
Károly.
Bartók, Béla & Zoltán Kodály et al. (eds.) (1951–1997). A Magyar népzene tára.
Corpus musicae popularis hungaricae (CMPH). 1–10. kötet [The Complete Edition
of Hungarian Folksongs. Vols. 1–10]. Budapest: Akadémiai Kiadó & Balassi Kiadó.
Bartók, Béla & Albert Bates Lord (1951). Serbo-Croatian Folk Songs: Texts and
Transcriptions of Seventy-Five Folk Songs from the Milman Parry Collection and
a Morphology of Serbo-Croatian Folk Melodies. Columbia University Studies in
Musicology, No. 7. With a forward by George Herzog. New York, NY: Columbia
University Press.
Bartók, Béla, Jr. (ed.) (1981a). Apám életének krónikája. Napról napra [Chronicle of
my Father’s Life. Day-by-Day]. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat.
––– (ed.) (1981b). Bartók Béla családi levelei [Family Letters of Béla Bartók]. Co-ed.
Adrienne Gombócz–Konkoly. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat.
Bartók, János (1955). “Bartók, pionieer de la musique” [“Bartók, the Pioneer of
Music”]. La revue musicale. Numéro special 224: 41–57.
Batta, András (1982). “Gemeinsames Nietzsche-Symbol bei Bartók und bei R.
Strauss” [“Common Nietzschean Symbols in Bartók and R. Strauss”]. Studia
Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24 (3–4): 275–282. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1984). Richard Strauss. Szemtől szembe. Budapest: Gondolat Kiadó.
––– (ed.) (1999). Opera: Komponisten, Werke, Interpreten [Opera: Composers, Works,
Performers]. Köln: Könemann Verlagsgesellschaft mbH.
Bausch, Pina (1977). Blaubart. Beim Anhören einer Tonbandaufnahme von Béla
Bartóks Oper “Herzog Blaubarts Burg” [Bluebeard – While Listening to a
Taped Recording of Béla Bartók’s “Bluebeard’s Castle”]. Videorecording. Dir.
& chor. Pina Bausch. Music: Béla Bartók. Soloists: Beatrice Libenati & Jan
Minarek. Company Wuppertal Tantztheatre. Frankfurt am Main: Suhrkamp Verlag
Production.
Bellman, Jonathan (2001). “Verbunkos.” In: The New Grove Dictionary of Music and
Musicians. Second edition. Vol. 26: 425–426. Ed. Stanley Sadie & John Tyrrell.
London: MacMillan Publishers Ltd.
Bent, Ian (1987 [1980]). “Analysis.” In: The New Grove Dictionary of Music
and Musicians. Revised edition. Vol. 1: 340–388. Ed. Stanley Sadie. London:
MacMillan Publishers Ltd.
Berény, Róbert (1978 [1911]). “Új magyar zene egyesület” [“New Hungarian Musical
Society”]. In: Zenei írások a “Nyugatban” [Musical Writings in the “Nyugat”].
73–76. Ed. János Breuer. Budapest: Zeneműkiadó. Originally published in: Nyugat
4 (24): 1113–1114.
Bergson, Henri (1941 [1909]). Creative Evolution [L’Évolution créatrice]. Transl.
Arthur Mitchell. New York, NY: Modern Library. Originally published in: Paris:
Félix Alcan.
Bernard, Jonathan W. (1986). “Space and Symmetry in Bartók.” Journal of Music
Bibliography — 319
Theory 30 (1): 185–201.
Bettelheim, Bruno (1976). The Uses of Enchantment: The Meaning and Importance of
Fairy Tales. New York, NY: Alfred Abraham Knopf Inc.
Birnbaum, Marianne D. (1987). “Bartók, Kodály and the Nyugat.” In: Bartók and
Kodály Revisited. Indiana University Studies on Hungary, No. 2. 55–67. Ed.
György Ránki. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bodnár, György (1963). “Bartók et le mouvement Nyugat” [“Bartók and the Nyugat
Movement”]. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 5: 437–354.
Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
Bónis, Ferenc (1960). Mosonyi Mihály [Mihály Mosonyi]. Budapest: Gondolat Kiadó.
––– (1963). “Quotations in Bartók’s Music: A Contribution to Bartók’s Psychology of
Composition.” Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 5: 355–
382. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémiai Kiadó.
––– (1972). “Bartók und der Verbunkos” [“Bartók and the Verbunkos”]. In: IMCCBB:
145–153.
––– (1981). “Bartók und Wagner. Paul Sacher zum 75. Geburtstag” [“Bartók
and Wagner. For Paul Sacher’s Seventy-Fifth Birthday”]. Österreichische
Musikzeitschrift 36: 134–147.
Boulez, Pierre (1975 [1963]). Boulez on Music Today [Penser la musique
aujourd’hui]. Transl. Susan Branshaw & Richard Rodney Bennett. London: Faber
& Faber. Originally published in: Paris: Gonthier.
Brelet, Gisèle (1955). “L’esthétique de Béla Bartók” [“Béla Bartók’s Aesthetics”]. La
revue musicale. Numéro special 224: 21–39.
Breuer, János (1973). “Népzene és modern zene. Adorno és a magyar zene” [“Folk
Music and Modern Music. Adorno and Hungarian Music”]. Világosság 14 (7):
418–424.
––– (1974a). “Adorno und die ungarische Musik” [“Adorno and Hungarian Music”].
Zeitschrift für Musiktheorie 5 (2): 23–28.
––– (1974b). “Bartók és Kodály” [“Bartók and Kodály”]. Világosság 15 (2): 78–85.
––– (1975a). “Bach és Bartók” [“Bach and Bartók”]. Muzsika 18 (9): 20–24.
––– (1975b). “Kolinda Rhythm in the Music of Bartók.” Studia Musicologica
Academiae Scientiarum Hungaricae 17: 39–58. Ed. József Ujfalussy et al.
Budapest: Akadémia Kiadó.
Browne, Arthur G. (1931). “Béla Bartók.” Music and Letters 12 (1): 35–45.
Burlas, Ladislav (1972). “The Influence of Slovakian Folk Music on Bartók’s Musical
Idiom.” In: IMCCBB: 181–187.
Carter, Angela (1993 [1979]). “The Bloody Chamber.” In: The Bloody Chamber and
Other Stories. 7–40. New York, NY: Penguin Books.
Castrén, Marcus (1989). Joukkoteorian peruskysymyksiä [The Basic Questions of Set
Theory]. Musiikin tutkimuslaitoksen julkaisusarja, no. 1 [Series of Music Research
Institute Publications, No. 1]. Helsinki: Sibelius-Akatemia.
––– (1997). “Joukkoluokitukseen perustuva sointuluokitus: perusperiaatteet ja
esimerkkejä sovellusmahdollisuuksista” [“Chord Classification Based on Set
Classification: Basic Principles and Examples of Applicational Possibilities”].
Sävellys ja musiikinteoria 7: 6–25.
Castrén, Marcus & Mikael Laurson (1989). “Introduction to MacSet, an Analysis
Program for Pitch-Class Set Theory.” Musiikki 1–4: 436–445.
320 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Chalmers, Kenneth (1995). Béla Bartók. London: Phaidon Press Ltd.
Chaplin, Charles (1947). Monsieur Verdoux [Mister Verdoux]. Film. Screenwriter,
producer, composer (music score), editor, and director: Charles Chaplin.
Hollywood, CA: Charles Chaplin Productions.
Cohn, Richard (1988). “Inversional Symmetry and Transpositional Combination in
Bartók.” Music Theory Spectrum 10: 19–42.
––– (1991). “Bartók’s Octatonic Strategies: A Motivic Approach.” Journal of the
American Musicological Society 44 (2): 262–300.
Collaer, Paul & Joseph Weterings (1989 [1935]). “Une nouvelle oeuvre d’ Alban
Berg: Loulou” [Alban Berg’s New Piece: Lulu”]. Arnold Schönberg et l’école de
Vienne [Arnold Schoenberg and the Viennese School]. La revue musicale 416–417:
117–122. Originally published in: La revue musicale 16: 169–174.
Collins, Adelan (1929). “Bartók, Schoenberg, and Some Songs.” Music and Letters 10
(2): 177–181.
Cook, Nicholas (1987). A Guide to Musical Analysis. New York, NY: George Braziller.
Cooper, David (2001). “Béla Bartók and the Question of Race Purity in Music.” In:
Musical Constructions of Nationalism: Essays on the History and Ideology of
European Musical Culture 1800–1945. 16–33. Ed. Harry White & Michael Murphy.
Cork: Cork University Press.
Cross, Anthony (1967). “Debussy and Bartók.” Musical Times 108: 125–131.
Csanak, Dóra (ed.) (1966). Balázs Béla hagyatéka az akadémiai könyvtár
kézirattárában (Ms 5009–Ms 5024) [Béla Balázs’s Estate in the Manuscript
Department of the Academy Library. (Ms 5009–Ms 5024)]. Budapest: Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtára.
Dahlhaus, Carl (1980 [1974]). Between Romanticism and Modernism: Four Studies in
the Music of the Later Nineteenth Century [Zwischen Romantik und Moderne. Vier
Studien zur Musikgeschichte des späteren 19. Jahrhunderts]. Transl. Mary Whittall.
Berkeley & Los Angeles, CA: University of California Press. Originally published
in: Munich: Berliner Musikwissenschaftlichen Arbeiten.
––– (1987 [1968]). “Emancipation of the Dissonance” [“Die Emanzipation der
Dissonanz”]. In: Schoenberg and the New Music. 120–127. Transl. Derrick Puffett
& Alfred Clayton. Cambridge & New York, NY: Cambridge University Press.
Originally published in: Aspekte der Neuen Musik. 232–240. Ed. Wolfgang Burde.
Kassel & New York, NY: Bärenreiter.
––– (1987a [1978]). “Expressive Principle and Orchestral Polyphony in Schoenberg’s
Erwartung” [“Ausdrucksprinzip und Orchesterpolyphonie in Schönbergs
Erwartung”]. In: Schoenberg and the New Music. 149–155. Transl. Derrick Puffett
& Alfred Clayton. Cambridge & New York, NY: Cambridge University Press.
Originally published in: Schönberg und andere [Schoenberg and Others]. 189–194.
Mainz & New York, NY: Schott.
––– (1987b [1978]). “Schoenberg’s Poetics of Music” [“Schoenbergs musicalisches
Poetik”]. In: Schoenberg and the New Music. 73–80. Transl. Derrick Puffett &
Alfred Clayton. Cambridge & New York, NY: Cambridge University Press.
Originally published in: Schoenberg und andere [Schoenberg and Others]. 123–
130. Mainz & New York, NY: Schott.
––– (1989). Nineteenth-Century Music [Die Musik des 19. Jahrhunderts]. California
Studies in Nineteenth Century Music, No. 5. Transl. J. Bradford Robinson. Berkeley
Bibliography — 321
& Los Angeles, CA: University of California Press. Originally published in:
Wiesbaden: Akademische Verlagsgesellschaft Athenaion & Laaber.
Deák, István (1991). “Hungary: A Brief Political and Cultural History.” In: Standing
in the Tempest: Painters of the Hungarian Avant-Garde, 1908–1930. 21–45.
Ed. Steven A. Mansbach & Richard V. West. Santa Barbara, CA: Santa Barbara
Museum of Art.
Demény, János (1946). Bartók. Budapest: Egyetemi Nyomda.
––– (1954). “Bartók Béla tanulóévei és romantikus korszaka (1899–1905)” [“Béla
Bartók’s Student Years and Romantic Period”]. In: Zenetudományi Tanulmányok
2: Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére [Musicological Studies 2. In Memory of
Ferenc Erkel and Béla Bartók]. 323–487. Ed. Bence Szabolcsi & Dénes Bartha.
Budapest: Akadémiai Kiadó.
––– (ed.) (1955a). Bartók Béla levelei: Magyar, román, szlovák dokumentumok [Béla
Bartók’s Correspondence. Hungarian, Romanian, Slovak Documents]. Budapest:
Zeneműkiadó Vállalat.
––– (1955b). “Bartók Béla művészi kibontakozásának évei: I. Találkozás a népzenével
(1906–1914)” [“The Years of Bartók’s Artistic Evolution: I. Encounter with Folk
Music (1906–1914)”]. In: Zenetudományi Tanulmányok 3: Liszt Ferenc és Bartók
Béla emlékére [Musicological Studies 3: In Memory of Ferenc Liszt and Béla
Bartók]. 286–459. Ed. Bence Szabolcsi & Dénes Bartha. Budapest: Akadémiai
Kiadó.
––– (1967). “A szecesszió zenében” [“Secession in Music”]. Filológiai Közlöny 13
(1–2): 221–226.
––– (ed.) (1971). Béla Bartók Letters. Transl. Péter Balabán & István Farkas. Transl.
rev. Elizabeth West & Colin Mason. New York, NY: St. Martin’s Press.
––– (1974). “Bartók és Balázs Béla kapcsolatáról” [“The Connection between Bartók
and Béla Balázs”]. Tiszatáj 11: 72–76.
––– (ed.) (1976). Bartók Béla levelei [Béla Bartók’s Letters]. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1977). “Adatok Balázs Béla és Bartók Béla kapcsolatához” [“Data on the
Relationship of Béla Balázs and Béla Bartók”]. In: Magyar Zenetörténeti
Tanulmányok 4: Kodály Zoltán emlékére [Essays in the History of Hungarian
Music 4. In Memory of Zoltán Kodály]. 361–374. Ed. Ferenc Bónis. Budapest:
Zeneműkiadó.
Descartes, René (1954 [1637]). The Geometry of René Descartes [La géométrie].
Transl. David Eugene Smith & Marcia L. Lantham. New York, NY: Dover.
Originally published in: Leyden: Joannes Maire.
––– (2000 [1637]). Discours de la méthode pour bien conduire sa raison, et chercher
la verité dans les sciences [Discourse on the Method of Rightly Conducting the
Reason in the Search for Truth in the Sciences]. Paris: Garnier-Flammarion.
Originally published in: Leyden: Joannes Maire.
Deutsch, Diana & John Feroe (1981). “The Internal Representation of Pitch
Sequences in Tonal Music.” Psychological Review 88 (6): 503–522.
Dille, Denijs (1965). “Die Beziehungen zwischen Bartók und Schönberg” [“The
Connections between Bartók and Schoenberg”]. In: DocB 2: 53–61.
––– (1974). Thematisches Verzeichnis der Jugendwerke Béla Bartók, 1890–1904
[Thematic Catalogue of Béla Bartók’s Youthful Works, 1890–1904]. Kassel:
Bärenreiter.
322 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
––– (1981). “Bartók et Ady” [“Bartók and Ady”]. Studia Musicologica Academiae
Scientiarum Hungaricae 23 (1–4): 125–153. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest:
Akadémia Kiadó.
––– (1990). “La rencontre de Bartók et de Kodály” [“The Meeting of Bartók and
Kodály”]. In: Béla Bartók: regard sur le passé. 199–212. Ed. Yves Lenoir. Louvainla-
Neuve: Institut Supérieur d’Archéologie et d’Histoire de l’Art, College Érasme.
––– (1996 [1977]). Bartók Béla családfája [Concise Genealogy of the Bartók Family].
Transl. Dóra Csanak. Budapest: Balassi Kiadó. Originally published in: Antwerpen:
Metropolis.
Dobszay, László (1982). “The Absorption of Folksong in Bartók’s Composition.”
Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24 (3–4): 303–313. Ed.
József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1983). A siratóstílus dallamköre zenetörténetünkben és népzenénkben [The
Melodic Sphere of the Lament-Style in Hungarian Music History and Folk Music].
Budapest: Akadémiai Kiadó.
––– (1984). Magyar zenetörténet [The History of Hungarian Music]. Budapest:
Gondolat Kiadó.
Dobszay, László & Janka Szendrei (1992). Catalogue of Hungarian Folksong Types:
Arranged According to Styles. Vol. 1. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia
Zenetudományi Intézet.
Domokos, Mária (1982). “Bartók’s Systeme zum Ordnen der Volkmusik” [“Bartók’s
System of Classification of Folk Music”]. Studia Musicologica Academiae
Scientiarum Hungaricae 24 (3–4): 315–325. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest:
Akadémia Kiadó.
Dunsby, Jonathan & Arnold Whittall (1988). Music Analysis in Theory and Practice.
London: Faber & Faber.
Eősze, László (1987 [1980]). “Zoltán Kodály.” In: The New Grove Dictionary of Music
and Musicians. Revised edition. Vol. 10: 137–145. Ed. Stanley Sadie. London:
MacMillan Publishers Ltd.
Erdely, Stephen (1965). Methods and Principles of Hungarian Ethnomusicology.
Uralic and Altaic Series, Vol. 52. Bloomington, IN: Indiana University Publications.
––– (1987). “Complimentary Aspects of Bartók’s and Kodály’s Folk Song Researches.”
In: Bartók and Kodály Revisited. Indiana University Studies on Hungary, No. 2.
69–83. Ed. György Ránki. Budapest: Akadémiai Kiadó.
––– (2001). “Bartók and Folk Music.” In: The Cambridge Companion to Bartók.
Cambridge Companions to Music. 24–42. Ed. Amanda Bayley & Jonathan Cross.
Cambridge, MA: Cambridge University Press.
Estes, Clarissa Pinkola (1992). Women Who Run with the Wolves: Myths and Stories
of the Wild Woman Archetype. New York NY: Ballentine Publishing Group.
Falk, Zsigmond (1964 [1904]). “Új magyar zenei lángész” [“New Hungarian Musical
Genius”]. In: DocB 1: 55–56. Originally published in: Ország-Világ 25 (3): 51.
Fassett, Agatha (1958). Béla Bartók’s American Years: The Naked Face of Genius.
Boston: Houghton Mifflin.
Ferge, Zsuzsa (1986). Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből [Chapters
from the History of Hungarian Politics Concerning the Poor]. Budapest: Magvető
Könyvkiadó.
Fischer, Victoria (2001). “Piano Music: Teaching Pieces and Folksong Arrangements.”
Bibliography — 323
In: The Cambridge Companion to Bartók. Cambridge Companions to Music.
92–103. Ed. Amanda Bayley & Jonathan Cross. Cambridge, MA: Cambridge
University Press.
Fodor Géza (1999). “Hallgatjuk és csodálkozunk” [“We Listen and Wonder”]. Muzsika
42 (5): 26–34.
Fodor, Ilona (1970). “Bartók magyarságélményének gyökerei” [“Origins of Bartók’s
Patriotism”]. Kortárs 14 (9): 1370–1378.
Forte, Allen (1955). “Béla Bartók Number VIII from Fourteen Bagatelles, Op. 6.”
In: Contemporary Tone-Structures. 74–79, 167–170. New York, NY: Columbia
University Press.
––– (1960). “Bartók’s ‘Serial’ Composition.” The Musical Quarterly 46 (2): 233–245.
––– (1973). The Structure of Atonal Music. New Haven, CT: Yale University Press.
––– (1986). “Letter to the Editor.” Music Analysis 5 (2–3): 335.
––– (1988a). “New Approaches to Linear Analysis.” Journal of the American
Musicological Society 41 (2): 315–348.
––– (1988b). “Pitch-Class Set Genera and the Origin of Modern Harmonic Species.”
Journal of Music Theory 32 (2): 187–270.
––– (1993). “Foreground Rhythm in Early Twentieth-Century Music.” In: Models of
Musical Analysis: Early Twentieth-Century Music. 132–147. Ed. Jonathan Dunsby.
Oxford & Cambridge, MA: Basil Blackwell Publishers.
Forte, Allen & Steven E. Gilbert (1982). Introduction to Schenkerian Analysis. New
York, NY & London: W. W. Norton.
Fosler-Lussier, Danielle (2001). “Bartók Reception in Cold War Europe.” In: The
Cambridge Companion to Bartók. Cambridge Companions to Music. 202–214. Ed.
Amanda Bayley & Jonathan Cross. Cambridge, MA: Cambridge University Press.
Franklin, John Curtis (2002). “Diatonic Music in Ancient Greece: A Reassessment of
its Antiquity.” Mnemosyne 56 (1): 669–702.
Frenzel, Elisabeth (1970). “Blaubart” [“Bluebeard”]. In: Stoffe der Weltliteratur: Ein
Lexikon Dichtungsgeschichtlicher Längsschnitte [Themes of World Literature:A
Lexicon of Profiles in the History of Poetry]. Fourth edition. 101–105. Stuttgart:
Alfred Kröner Verlag.
Frigyesi, Judit (1982). “Between Rubato and Rigid Rhythm: A Particular Type of
Rhythmical Asymmetry as Reflected in Bartók’s Writings on Folk Music.” Studia
Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24: 327–337. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1989). Béla Bartók and Hungarian Nationalism: The Development of Bartók’s
Social and Political Ideas at the Turn of the Century (1899–1903). Ph. D. Diss.
University of Pennsylvania.
––– (1993a). “Jews and Hungarians in Modern Hungarian Musical Culture.” In: Studies
in Contemporary Jewry. Vol. 9: 40–60. Ed. Ezra Mendelssohn. New York, NY &
Oxford: Oxford University Press.
––– (1993b). “Maramaros: The Lost Jewish Music of Transylvania.” The Hungarian
Journal of Jewish Culture 4 (1): 64–67.
––– (1994). “Béla Bartók and the Concept of Nation and Volk in Modern Hungary.”
Musical Quarterly 72 (2): 255–287.
––– (1998). Béla Bartók and Turn-of-the-Century Budapest. Berkeley & Los Angeles,
CA: University of California Press.
324 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Gál, István (1974). “Béla Balázs, Bartók’s First Librettist.” New Hungarian Quarterly
55 (Autumn): 204–208.
Gal, Susan (1991). “Bartók’s Funeral: Representations of Europe in Hungarian
Political Rhetoric.” American Ethnologist 18 (3): 440–458.
Galántai, József (1985). A Habsburg monarchia alkonya: Osztrák-Magyar dualizmus
1867–1918 [The Twilight of the Habsburg Monarchy: Austro-Hungarian Dual
Monarchy]. Budapest: Kossuth Könyvkiadó.
Gárdonyi, Zoltán (1984). “Liszt Ferenc.” In: Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. Vol.
2: 427–439. Ed. Antal Boronkay. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat.
Gauss, Carl Friedrich (1965 [1801]). Disquisitiones Aritmeticae [Discourses on
Arithmetic]. Transl. Arthur A. Clarke. New Haven, CT: Yale University Press.
Originally published in: Leipzig: Gerhard Fleischer.
Gellner, Ernest (1983). Nations and Nationalism. Ithaca, NY: Cornell University
Press.
Gergely, András & Szász Zoltán (1978). Kiegyezés után: Magyar história [After the
Compromise: Hungarian History]. Budapest: Gondolat Kiadó.
Gergely, Jean (1975). Béla Bartók compositeur hongrois [Béla Bartók, Hungarian
Composer]. Ph. D. Diss. University of Strasbourg.
Gervais, Françoise (1971). “Étude comparée des langages harmoniques de Fauré
et de Debussy” [“Comparative Study on the Harmonic Language of Fauré and
Debussy”]. La revue musicale. Numéro special 272. Paris: Richard-Masse Editeurs.
Gervers, Hilda (1969). “Béla Bartók’s Five Songs [Öt dal], Op. 15.” The Music
Review 30 (4): 291–299.
Gilbert, Steven E. (1970). The Trichord: An Analytic Outlook for Twentieth-Century
Music. Ph. D. Diss. Yale University. New Haven, CT.
Gillies, Malcolm (1982). “Bartók’s Last Works: A Theory of Tonality and Modality.”
Musicology 7: 120–130.
––– (1983). “Bartók’s Notation: Tonality and Modality.” Tempo 145: 4–9.
––– (1986). Notation and Tonal Structure in Bartók’s Later Works. Ph. D. Diss.
University of London.
––– (2000). “Canonization of Béla Bartók.” In: Bartók Perspectives: Man, Composer,
and Ethnomusicologist. 289–302. Ed. Elliott Antokoletz, Victoria Fischer &
Benjamin Suchoff. Oxford & New York, NY: Oxford University Press.
––– (2001). “Béla Bartók.” In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians.
Second edition. Vol. 2: 787–818. Ed. Stanley Sadie & John Tyrrell. London:
MacMillan Publishers Ltd.
Glatz, Ferenc (1987). “Music, Political Thinking, National Ideas. The Social and
Cultural Background to the Kossuth Symphony.” In: Bartók and Kodály Revisited.
Indiana University Studies on Hungary, No. 2. 69–78. Ed. György Ránki. Budapest:
Akadémiai Kiadó.
Gluck, Mary (1985). George Lukács and His Generation, 1900–1918. Cambridge,
MA: Harvard University Press.
––– (1987). “The Intellectual and Cultural Background of Bartók’s Work.” In: Bartók
and Kodály Revisited. Indiana University Studies on Hungary, No. 2. 9–23. Ed.
György Ránki. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gombosi, Ottó (1978 [1931]). “Edwin von der Nüll: Béla Bartók.” In: Zenei írások
a “Nyugatban” [Musical Writings in the “Nyugat”]. 383–385. Ed. János Breuer.
Bibliography — 325
Budapest: Zeneműkiadó. Originally published in: Nyugat 24 (10): 694–695.
Gratz, Gusztáv (1934). A dualizmus kora: Magyarország története 1867–1918. 1.
kötet [The Era of Dualism: A History of Hungary, 1867–1918. Vol. 1]. Budapest:
Magyar Szemle Társaság.
Grayson, David A. (1986). The Genesis of Debussy’s “Pelléas et Mélisande”. Ann
Arbor, MI & London: UMI Research Press.
Griffiths, Paul (1984). Bartók. Master Musicians Series. London: J. M. Dent & Sons.
Gyergyai, Albert (1978 [1935]). “Paul Dukas.” In: Zenei írások a “Nyugatban”
[Musical Writings in the “Nyugat”]. 430–431. Ed. János Breuer. Budapest:
Zeneműkiadó. Originally published in: Nyugat 25 (10): 308.
Hailey, Christopher (1993). Franz Schreker, 1878–1934: A Cultural Biography. Music
in the Twentieth Century. Cambridge & New York, NY: Cambridge University
Press.
Hanák, Péter (1971). A dualizmus korának történeti problémái [Historical Problems
of the Era of Dualism]. Budapest: Tankönyvkiadó.
Hanslick, Eduard (1950 [1892]). “Richard Strauss’s Don Juan” [“Don Juan von
Richard Strauss”]. In: Vienna’s Golden Years of Music: 1850–1900. 308–309.
Transl. & ed. Henry Pleasants. New York, NY: Simon & Schuster.
Hanson, Howard (1960). Harmonic Materials of Modern Music: Resources of the
Tempered Scale. New York, NY: Appleton-Century-Crofts.
Haraszti, Emil (1938). Béla Bartók, His Life and Works. Paris: L’Oiseau-Lyre.
Hartland, Edwin Sidney (1985). “The Forbidden Chamber.” Folklore Journal 3:
193–402.
Heath, Mary Joanne Renner (1988). A Comparative Analysis of Dukas’s “Ariane et
Barbe-Bleue” and Bartók’s “Duke Bluebeard’s Castle”. Ph. D. Diss. University of
Texas. Austin, TX.
Heckman, Emil (1930). Blaubart: Ein Beitrag zur vergleichenden Märchenforschung
[Bluebeard: A Contribution to the Comparative Study of Tales]. Ph. D. Diss.
Ruprecht-Karl-Universität zu Heildelberg.
Heinichen, Johann David (1967 [1728]). Der Generalbaß in der Composition
[Thoroughbass in Composition]. Facsimile edition. Hildesheim & New York, NY:
Georg Olms Verlag. Originally published in: Dresden: Johann David Heinichen.
Heiniö, Mikko (1989). “Lähtökohtia oopperatutkimukseen” [“Some Starting Points for
Opera Research”]. Musiikkitiede 2: 66–94.
Helm, Everett (1953). “Bartók’s Musik für Saiteninstrumente” [“Bartók’s Music for
String Intruments”]. Melos 20 (January): 245–249.
Hempen, Daniela (1997). “Bluebeard’s Female Helper: The Ambiguous Role of
the Strange Old Woman in the Grimms’ ‘Castle of Murder’ and ‘The Robber
Bridegroom’.” Folklore 108: 45–48.
Herzog, George (1938). “A Comparison of Pueblo and Pima Musical Styles.” Journal
of American Folklore 49: 283–417.
––– (1950). “Song.” In: Standard Dictionary of Folklore, Mythology, and Legend. Vol.
2: 1046–1050. New York, NY: Funk & Wagnall.
Hindemith, Paul (1942 [1937]). The Craft of Musical Composition. Vol. 1
[Unterweisung im Tonsatz. Bd. 1]. Transl. Arthur Mendel. New York, NY:
Associated Music Publishers for B. Schott’s Söhne. Originally published in: Mainz:
B. Schott’s Söhne.
326 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Hobsbawm, Eric J. (1990). Nations and Nationalisms since 1780: Programme, Myth,
Reality. Cambridge: Cambridge University Press.
Hodeir, André (1961). La musique depuis Debussy [Music Since Debussy]. Paris:
Presses Universitaires de France.
Honti, Rita (2004a). Béla Bartók: “A kékszakállú herceg vára”. Tone Patches,
Mosaics, and Motives in ‘The Lake of Tears’. Unpublished Licentiate’s thesis.
University of Helsinki. Faculty of Arts. Department of Musicology.
––– (2004b). “Tone Patches, Mosaics, and Motives in Béla Bartók’s Duke Bluebeard’s
Castle’s ‘Sixth Door’ Scene ‘The Lake of Tears’.” Semiotica 150 (4): 307–332. Ed.
Jean Umiker-Sebeok & Eero Tarasti. Berlin & New York, NY: Mouton de Gruyter.
––– (2004c). “What Are the Signs of Narrativity? Models in General Semiotics.”
Semiotica 150 (4): 515–535. Ed. Jean Umiker-Sebeok & Eero Tarasti. Berlin &
New York, NY: Mouton de Gruyter.
––– (2006). “Bartók’s Harmonic Language.” In: Music and the Arts. Proceedings from
ICMS 7. Acta Semiotica Fennica XXIII. Approaches to Musical Semiotics 10. Vol.
2: 698–711. Ed. Eero Tarasti. Imatra & Helsinki: Finnish Network University of
Semiotics, International Semiotics Institute & Semiotic Society of Finland.
Horváth, Béla (1974). “Bartók és a Nyolcak” [“Bartók and the Eight”].
Művészettörténeti Értesítő 2–4: 328–332.
Horváth, Zoltán (1961). Magyar századforduló: A második reformnemzedék története,
1896–1914 [Turn-of-the-Century Hungary: The History of the Second Reform
Generation, 1896–1914]. Budapest: Gondolat Kiadó.
Howat, Roy (1977). “Debussy, Ravel, and Bartók: Towards some New Concepts of
Form.” Music and Letters 58 (3): 285–293.
––– (1983a). “Bartók, Lendvai and the Principles of Proportional Analysis.” Music
Analysis 2 (1): 69–96.
––– (1983b). Debussy in Proportion: A Musical Analysis. Cambridge: Cambridge
University Press.
Hutchinson, John (1987). The Dynamics of Cultural Nationalism: The Gaelic Revival
and the Creation of the Irish Nation State. London: George Allen & Unwin Ltd.
Ignotus, Paul (1972). Hungary. Nations of the Modern World Series. New York, NY &
Washington, DC: Praeger Publishers.
Illyés, Gyula (1967 [1936]). A puszták népe [The People of the Puszta]. Budapest:
Corvina Kiadó.
Járdányi, Pál (1961). Magyar népdaltípusok. 1–2. kötet [Hungarian Folk Song Types.
Vols. 1–2]. Budapest: Editio Musica.
––– (1963). “Bartók und die Ordnung der Volkslieder” [“Bartók and the Classification
of Folksongs”]. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 5 (1–4):
435–439. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
Jász, Dezső (1978 [1910]). “Strauss Richárd Elektrája” [“Richard Strauss’s Elektra”].
In: Zenei írások a “Nyugatban” [Musical Writings in the “Nyugat”]. 39–43. Ed.
János Breuer. Budapest: Zeneműkiadó. Originally published in: Nyugat 1 (8):
536–538.
Joutsenvirta, Aarre (1989). Johdatus sävelverkkoanalyysiin [Introduction to Pitch-
Web Analysis]. Musiikin tutkimuslaitoksen julkaisusarja 3 [Series of Music
Research Institute Publications 3]. Helsinki: Sibelius-Akatemia.
Kadarkay, Arpad (1991). George Lukács: Life, Thought, and Politics. Oxford &
Bibliography — 327
Cambridge, MA: Basil Blackwell Publishers.
Kandinsky, Wassily (1970 [1926]). Point, ligne, plan: Contribution à l’analyse
des elements picturaux [Point, Line, Plane]. Ed. Philippe Serres. Transl. S. & J.
Leppien. Paris: Editions Denoël & Gonthier. Originally published as: Punkt und
Linie zu Fläche. Munich: Albert Langen.
––– (1982 [1912]). “Der gelbe Klang: Eine Bühnenkomposition von Kandinsky” [“The
Yellow Sound: A Stage Composition”]. In: Kandinsky: Complete Writings on Art.
Vol. 2: 2257–2284. Ed. & transl. K. C. Lindsay & P. Vergo. London: Faber & Faber.
Originally published in: Der Blaue Reiter Almanach [The Blue Rider Almanac].
115–131. Ed. Wassily Kandinsky & Franz Marc. München: Piper Verlag.
Kapst, Erich (1972). “Zum Tonalitätsbegriff bei Bartók” [“Bartók’s Concept of
Tonality”]. In: IMCCBB: 31–40.
Karlinger, Felix (ed.) (1973). Das Motiv des “Blaubart” in europäischen Märchen
[The “Bluebeard” Motif in European Tales]. Abruzzi: Edizioni Accademiche.
Kárpáti, János (1956). “Az arab népzene hatásának nyomai Bartók II.
Vonósnégyesében” [“Arab Folk Music Influences in Bartók’s Second String
Quartet”]. Új Zenei Szemle 7–8: 8–15.
––– (1962). “Béla Bartók et la Musique arabe” [“Béla Bartók and the Arab Music”].
In: Musique Hongroise [Hungarian Music]. 92–105. Ed. Maurice Fleuret. Paris:
L’Association France-Hongroie.
––– (1966). “Bartók, Schoenberg, Stravinsky.” The New Hungarian Quarterly 7 (24):
211–216.
––– (1969a). “Cantata Profana.” In: Bartók Béla Összkiadás: Vokális művek 6 [Béla
Bartók: Complete Edition. Vocal Works 6]. Sound recording. 9–11. József Réti,
tenor; András Faragó, baritone. Budapest Symphony Orchestra & Budapest Chorus.
Conducted by János Ferencsik. Booklet. Sound Recording. SLPX 11510. Budapest:
Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.
––– (1969b). “Les gammes populaires et le système chromatique dans l’oeuvre
de Béla Bartók” [“Folk Music and the Chromatic System in Bartók’s Works”].
Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 11: 227–240. Ed.
József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó. Available aslo as: “Népzene és
tizenkétfokúság Bartók zenéjében.” Magyar Zene 10 (1969): 21–35.
––– (1971). “Polimodális kromaticizmus” [“Polymodal Chromaticism”]. Muzsika 14
(3): 4–8.
––– (1972 [1971]). “La désaccordage dans la technique de composition de
Bartók” [“Mistuning in Bartók’s Compositional Technique”]. In: IMCCBB:
41–51. Originally published as: “Az elhangolás jelensége Bartók kompozíciós
technikájában.” Magyar Zene 12: 120–131.
––– (1975 [1967]). Bartók’s String Quartets [Bartók vonósnégyesei]. Transl.
Fred Macnicol. Budapest: Corvina Press. Originally published in: Budapest:
Zeneműkiadó.
––– (1978). “Art Music and Folk Music in Bartók’s Works.” The Hungarian Quarterly
19 (69): 212–217.
––– (1982). “Tonal Divergences of Melody and Harmony: A Characteristic Device
in Bartók’s Musical Language.” Studia Musicologica Academiae Scientiarum
Hungaricae 24: 373–380. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1990). “A kékszakállú herceg vára, Cantata Profana, Szonáta két zongorára és
328 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
ütőhangszerekre” [“Duke Bluebeard’s Castle, Cantata Profana, Sonata for Two
Pianos and Percussion”]. In: Szemelvégyek a zenehallgatáshoz [Selections for
Music Listening]. 205–239. Ed. Sándor Kovács. Budapest: Tankönyvkiadó.
––– (1991 [1976]). Bartók’s Chamber Music [Bartók kamarazenéje]. Transl. Fred
Macnicol & Mária Steiner. Stuyvesant, NY: Pendragon Press. Originally published
in: Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1997). “From the Ungaresca to the Allegro Barbaro. Responses to Hungarian
Music Abroad.” The Hungarian Quarterly 38 (Autumn): 124–132.
––– (2000). “A Bartók-analitika kérdései: Még egyszer Lendvai Ernő elméletéről”
[“Questions of the Bartók Analysis: Once Again about Ernő Lendvai’s Theories”].
Muzsika 43 (4): 11–16.
––– (2004 [1963–1964]). “Bartók és Schönberg” [“Bartók and Schoenberg”]. In:
Bartók analitika: Válogatott tanulmányok [Bartók Analytics: Selected Studies].
27–77. Budapest: Rózsavölgyi és Társa. Originally published in: Magyar Zene 4
(1963): 563–585, and Magyar Zene 5 (1964): 15–30, 130–142.
––– (2004 [1977]). “Alternatív struktúrák Bartók Kontrasztok című művében”
[“Alternative Structures in Bartók’s Contrasts”]. In: Bartók analitika: Válogatott
tanulmányok [Bartók Analytics: Selected Studies]. 201–206. Budapest: Rózsavölgyi
és Társa. Originally published in: Zeneelmélet, stíluselemzés: A Bárdos Lajos 75.
születésnapjára alkalmából rendezett zenetudományi konferencia anyaga [Music
Theory, Style Analysis: Papers Presented at the Conference of Musicologists Held
in Celebration of the Seventy-Fifth Birthday of Lajos Bárdos]. 103–108. Budapest:
Zeneműkiadó.
––– (2004 [1995]). “Tiszta és elhangolt struktúrák Bartók zenéjében” [“Perfect
and Mistuned Structures in Bartók’s Music”]. In: Bartók analitika: Válogatott
tanulmányok [Bartók Analysis: Selected Studies]. 140–155. Budapest: Rózsavölgyi
és Társa. Originally published in: Magyar Zene 36: 129–140. Also published in
English in: Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 36 (1995):
365–380. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (2004 [2000]). “Bartók Észak-Afrikában: Egy rendkívüli gyűjtőút és annak
zenéjére való hatása” [“Bartók in North Africa: A Unique Fieldwork and Its Impact
on His Music”]. In: Bartók analitika: Válogatott tanulmányok [Bartók Analysis:
Selected Studies]. 81–98. Budapest: Rózsavölgyi és Társa. Originally published
in: Bartók Perspectives: Man, Composer, and Ethnomusicologist. 171–184. Ed.
Elliott Antokoletz, Victoria Fischer & Benjamin Suchoff. Oxford & New York, NY:
Oxford University Press.
––– (2004). “Bartók analízis az óceánon túl” [“Bartók Analysis across the Ocean”].
In: Bartók analitika: Válogatott tanulmányok [Bartók Analysis: Selected Studies].
168–198. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
Kerman, Joseph (1985). Contemplating Music: Challenges to Musicology.
Cambridge, MA: Harvard University Press.
––– (1988 [1956]). Opera as Drama. Second and revised edition. Berkeley & Los
Angeles, CA: University of California Press.
––– (1994 [1980]). “How We Got into Analysis, and How to Get Out.” In: Write All
These Down: Essays on Music. 12–32. Berkeley & Los Angeles, CA: University of
California Press. Originally published in: Critical Inquiry 7 (2): 311–331.
Kodály, Zoltán (1906). A magyar népdal strófa-szerkezete [The Stanza Structure of
Bibliography — 329
Hungarian Folksong]. Ph. D. Diss. University of Budapest. First published in:
Nyelvtudományi Közlemények 36: 95–136.
––– (1957 [1918]). “Bartók Béla első operája. A Kékszakállú herceg vára bemutató
előadása alkalmából” [“Béla Bartók’s First Opera. On the Première of Duke
Bluebeard’s Castle”]. In: Béla Bartók: Weg und Werk, Schriften und Briefe [Béla
Bartók: Life and Work, Writings and Letters]. 60–63. Ed. Bence Szabolcsi. Leipzig:
Breitkopf & Härtel. Originally published in: Nyugat 9 (1): 937–939.
––– (1971 [1960]). A magyar népzene [Hungarian Folk Music]. Budapest:
Zeneműkiadó. Originally published in: London: Barrie & Jenkins.
––– (1974). Visszatekintés: Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. 1–2. kötet
[Retrospection: Collected Writings, Speeches, Interviews. Vols. 1–2]. Ed. Ferenc
Bónis. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat.
––– (1974 [1918]). “Claude Debussy.” In: Visszatekintés 2: 379–381. Originally
published in: Nyugat 11 (11): 640–642.
––– (1974 [1920]). “Árgirus nótája” [“The Song of Árgirus”]. In: Visszatekintés 2:
79–90. Originally published in: Ethnographia 31: 25–36.
––– (1974 [1921]). “Bartók Béla” [“Béla Bartók”]. In: Visszatekintés 2: 426–434.
Originally published in: La revue musicale 2: 205–217.
––– (1974 [1923a]). “A máramarosi román népzene” [“The Roman Folk Music of
Maramureş”]. In: Visszatekintés 2: 436–439. Originally published in: Napkelet 1:
657–659.
––– (1974 [1923b]). “A zenei folklore fejlődése” [“The Development of Musical
Folklore”]. In: Visszatekintés 2: 97–98. Originally published in: Esti Kurír 1 (84):
26.
––– (1974 [1934]). “Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében” [“Special
Structures in Cheremis Folk Music”]. In: Visszatekintés 2: 145–154. Originally
published in: Emlékkönyv Balassa Józsefnek, a “Magyar Nyelv” szerkesztőjének 70.
születésnapjára. 181–193.
––– (1974 [1943]). “A szerzők megjegyzései a Szó–mi népiskolai énektankönyv
bíráltára” [“The Authors’ Remarks on the Critical Comments of the Sol–mi Song
Book”]. In: Visszatekintés 1: 137–146.
––– (1974 [1943–1944]). “Iskolai énekgyűjtemény I–II” [“Song Collection for Schools
I–II”]. In: Visszatekintés 1: 131–136. Originally published in: Nemzetnevelők
Könyvtára 5 (14–15): 3–8, 263–264.
––– (1974 [1946a]). “Az Opera körül” [“Around the Opera”]. In: Visszatekintés 1:
180–181. Originally published in: Opera 1: 1.
––– (1974 [1946b]). “Bartók Béla, az ember” [“Béla Bartók, the Man”]. In:
Visszatekintés 2: 442–446. Originally published in: Zenei Szemle 1: 2–5.
––– (1974 [1950]). “A folklorista Bartók” [“Bartók, the Folklorist”]. In: Visszatekintés
2: 450–455. Originally published in: Új Zenei Szemle 1 (4): 33–38.
––– (1974 [1951]). “Magyar táncok 1729-ből” [“Hungarian Dances from 1729”].
In: Visszatekintés 2: 274–281. Originally published in: A Magyar Tudományos
Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 2 (1–4): 17–22.
––– (1974 [1960]). “Erkel Ferencről” [“About Ferenc Erkel”]. In: Visszatekintés 2:
412–413. Originally published in: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és
Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 17 (1–4): 5–6.
––– (1974 [1961]). “A 333 olvasógyakorlat-hoz” [“On the 333 Reading Exercises”]. In:
330 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Visszatekintés 1: 127–130. Originally published in: 333 olvasógyakorlat. Budapest:
Zeneműkiadó.
––– (1976). A magyar népzene [Hungarian Folk Music]. Ed. Lajos Vargyas. Budapest:
Zeneműkiadó.
––– (1984 [1939]). Magyarság a zenében [Hungarianism in Music]. Budapest:
Magvető Könyvkiadó. Originally published in: Mi a magyar? [What Is
Hungarian?]. 379–418. Ed. Gyula Szekfű. Budapest: Magyar Szemle Társaság.
Kohn, Hans (1945). The Idea of Nationalism: A Study in Its Origins and Background.
New York, NY: MacMillan Publishers.
Kosáry, Domokos G. (1944 [1941]). Ungerns Historia [A History of Hungary].
Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series A: Monographiae
Hungarologicae 1. Stockholm: Ungerska Instituet. Originally published in:
Cleveland & New York, NY: Benjamin Franklin Bibliophile Society.
Kovács, Sándor (1993). “Ethnomusicologist.” In: The Bartók Companion. 51–63. Ed.
Malcolm Gillies. Portland, ME: Amadeus Press.
Kramer, Jonathan (1973). “The Fibonacci Series in Twentieth-Century Music.”
Journal of Music Theory 17 (1): 110–150.
Kring, Walter Donald (1991). Safely Onward: The History of the Unitarian Church of
All Souls, New York City, 1882–1978. Vol. 3. New York, NY: Unitarian Church of
All Souls.
Kroó, György (1961). “Duke Bluebeard’s Castle.” Studia Musicologica Academiae
Scientiarum Hungaricae 1 (3–4): 251–340. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest:
Akadémia Kiadó.
––– (1962). Bartók Béla színpadi művei [The Stage Works of Béla Bartók]. Budapest:
Zeneműkiadó Vállalat.
––– (1963). “Monothematic und Dramaturgie in Bartók’s Bühnenwerken”
[“Monothematicism and Dramaturgy in the Stage Works of Béla Bartók”]. Studia
Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 5 (1–4): 449–467. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1972). “On the Origin of The Wooden Prince.” In: IMCCBB: 97–101.
––– (1975 [1971]). Bartók kalauz [A Guide to Bartók]. Second edition. Budapest:
Zeneműkiadó.
––– (1981 [1969]). “Some Data on the Genesis of Duke Bluebeard’s Castle” [“Adatok
A Kékszakállú herceg vára keletkezéstörténetéhez”]. Studia Musicologica
Academiae Scientiarum Hungaricae 23 (1–4): 79–123. Ed. József Ujfalussy et
al. Budapest: Akadémia Kiadó. Originally published in: Magyar Zenetörténeti
Tanulmányok Szabolcsi Bence 70. Születésnapjára [Essays in the History of
Hungarian Music in Honor of Bence Szabolcsi’s 70th Birthday]. Ed. Ferenc Bónis.
Budapest: Akadémia Kiadó. 333–377.
––– (1993). “Opera: Duke Bluebeard’s Castle.” In: The Bartók Companion. 349–359.
Ed. Malcolm Gillies. Portland, ME: Amadeus Press.
––– (1995). “Bartók and Dukas.” The Hungarian Quarterly 36 (139): 114–123.
Kuokkala, Pekka (1979). “Sectio aurea Joonas Kokkosen oopperassa Viimeiset
kiusaukset” [“Section Aurea in Joonas Kokkonen’s Opera Last Temptation”]. In:
Ihminen musiikin valtakentässä. Juhlakirja professori Timo Mäkiselle 6.6.1979.
190–202. Jyväskylä Studies in the Arts 11. Ed. Reijo Pajamo. Jyväskylä: Jyväskylän
yliopistopaino.
Bibliography — 331
––– (1992). Ooppera “Viimeiset kiusaukset” Joonas Kokkosen säveltäjäkuvan
heijastumana [Joonas Kokkonen’s Composer-Portrait through His Opera “The
Last Temptations”]. Jyväskylä Studies in the Arts 39. Jyväskylä: Jyväskylän
yliopistopaino.
Lackó, Miklós (1987). “The Intellectual Environment of Bartók and Kodály, with
Special Regard to the Period between the Two World Wars.” In: Bartók and Kodály
Revisited. Indiana University Studies on Hungary, No. 2. 25–44. Ed. György Ránki.
Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lampert, Vera (1976). Béla Bartók (1881–1945). Budapest: Akadémiai Kiadó.
––– (1981). “Contribution to the Dating of Some Bartók Folk Song Arrangements.”
Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 23: 323–327. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1982). “Bartók’s Choice of Themes for Folk Song Arrangement: Some Lessons
of the Folk-Music Sources of Bartók’s Works.” Studia Musicologica Academiae
Scientiarum Hungaricae 24 (3–4): 401–409. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest:
Akadémia Kiadó.
––– (1993). “Works for Solo Voice with Piano.” In: The Bartók Companion. 387–412.
Ed. Malcolm Gillies. Portland, ME: Amadeus Press.
––– (1995). “The Miraculous Mandarin: Melchior Lengyel, his Pantomime, and
his Connections to Bartók.” In: Bartók and His World. 149–171. Ed. Peter Laki.
Princeton, NJ: Princeton University Press.
––– (2005 [1980]). Népzene Bartók műveiben: A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke:
Magyar, szerb, román, rutén, szerb és arab népdalok és táncok [Folk Music
in Bartók’s Works: Source Catalogue of Bartók’s Folk Song Arrangements:
Hungarian, Romanian, Ruthen, Serbian, Arab Folk Songs and Dances]. Second
corrected and enlarged edition. Budapest: Helicon Kiadó. Originally published as:
Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke [Source Catalogue of Bartók’s Folk
Song Arrangements]. Budapest: Zeneműkiadó.
Lampert, Vera & László Somfai (1980). “Béla Bartók.” In: The New Grove
Dictionary of Music and Musicians. Vol. 2: 197–225. Ed. Stanley Sadie. London:
MacMillan Publishers Ltd.
Lányi, Viktor (1978 [1916]). “A Csongor és Tünde” [“Csongor and Tünde”]. In: Zenei
írások a “Nyugatban” [Musical Writings in the “Nyugat”]. 138–140. Ed. János
Breuer. Budapest: Zeneműkiadó. Originally published in: Nyugat 9 (2): 895–896.
László, Ferenc (1978). “Megjegyzések a Bartók-életrajz Dósa Lili-epizódjához”
[“Observations on the Lidi Dósa Episode in the Life of Bartók”]. Muzsika 21 (2):
1–8.
––– (1980). “A Cantata Profana keletkezéstörténetéhez” [“On the Genesis of Cantata
Profana”]. In: Bartók Béla: Tanulmányok és tanúságok [Béla Bartók: Sudies and
Testimonies]. 213–254. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
––– (1981). “Bihar és Máramaros között: Bartók Béla bánsági román gyűjtéséről”
[“Between Bihar and Máramaros: Béla Bartók’s Roman Collecting Tour in
Bánság”]. Korunk 40: 94–101.
––– (2005). “Bartók és a román kolindák.” Magyar Zene XLIII: 259–272.
László, Zsigmond (1961 [1955]). “A prozódiától a dramaturgiáig – Bartók Béla”
[“From Prosody to Dramaturgy – Béla Bartók”]. In: Ritmus és dallam: A magyar
vers és ének prozódiája [Rhythm and Melody: The Prosody of Hungarian Verse and
332 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Melody]. 233–276. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. Originally published as: “A
kékszakállú herceg vára prozódiájáról” [“On the Prosody of Bluebeard’s Castle”].
Új Zenei Szemle 6 (9): 48–61.
––– (1985). “A prozódiától a dramaturgiáig – Bartók Béla” [“From Prosody to
Dramaturgy – Béla Bartók”]. In: Költészet és zeneiség: Prozódiai tanulmányok
[Poetry and Music: Studies on Prosody]. 100–129. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Leafstedt, Carl Stuart (1990). “Structure in the ‘Fifth Door’ scene of Bartók’s Duke
Bluebeard’s Castle: An Alternative Viewpoint.” College Music Symposium 30 (1):
96–102.
––– (1994). Music and Drama in Béla Bartók’s Opera “Duke Bluebeard’s Castle”. Ph.
D. Diss. Harvard University. Cambridge, MA.
––– (1995a). “Bluebeard as Theater: The Influence of Maeterlinck and Hebbel on
Balázs’s Bluebeard Drama.” In: Bartók and His World. 119–148. Ed. Peter Laki.
Princeton, NJ: Princeton University Press.
––– (1995b). “Judith in Bluebeard’s Castle: The Significance of a Name.” Studia
Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 36 (3–4): 429–447. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1999). Inside Bluebeard’s Castle: Music and Drama in Béla Bartók’s Opera. New
York, NY & Oxford: Oxford University Press.
––– (2000). “Pelléas Revealed: The Original Ending of Bartók’s Opera,
Duke Bluebeard’s Castle.” In: Bartók Perspectives: Man, Composer, and
Ethnomusicologist. 226–244. Ed. Elliott Antokoletz, Victoria Fischer & Benjamin
Suchoff. Oxford & New York, NY: Oxford University Press.
Lendvai, Ernő (1947). “Bartók Improvisations sorozatáról (1920)” [“On Bartók’s
Improvisations (1920)”]. Zenei Szemle 3 (20): 151–167.
––– (1955). Bartók stílusa [Bartók’s Style]. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1957). “Einführung in die Formen- und Harmoniewelt Bartóks” [“Introduction to
Bartók’s World of Form and Harmony”]. In: Béla Bartók: Weg und Werk, Schriften
und Briefe [Béla Bartók: Life and Work, Writings and Letters]. 91–137. Ed. Bence
Szabolcsi. Leipzig: Breitkopf & Härtel.
––– (1960–1961). “A Kékszakállú herceg vára” [“Duke Bluebeard’s Castle”]. Magyar
Zene 1: 339–387.
––– (1964). Bartók Dramaturgiája: Színpadi művek és a “Cantata Profana” [Bartók’s
Dramaturgy: Stage Works and the “Cantata Profana”]. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1966a). “Bartók und der Goldene Schnitt” [“Bartók and the Golden Section”].
Österreichische Musikzeitschrift 21: 607–614.
––– (1966b [1962]). “Duality and Synthesis in the Music of Béla Bartók.” In: Module,
Proportion, Symmetry, Rhythm. 174–193. Ed. György Képes. New York, NY:
George Braziller. Originally published in: The New Hungarian Quarterly 3 (7):
91–114.
––– (1968). “Introduction aux formes et harmonies Bartókiennes” [“Introduction to
Bartókian Forms and Harmonies”]. In: Bartók, sa vie et son oeuvre [Bartók, his Life
and Work]. 99–137. Ed. Bence Szabolcsi. Paris: Boosey & Hawkes.
––– (1971). Béla Bartók: An Analysis of His Music. London: Kahn & Averill.
––– (1974). “Allegro barbaro: Az új magyar zene bölcsőjénél” [“Allegro barbaro: In
the Cradle of the New Hungarian Music”]. In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok
3: Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére [Essays in the History of Hungarian
Bibliography — 333
Music 3: In Memory of Mihály Mosonyi and Béla Bartók]. 257–269. Ed. Ferenc
Bónis. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1980). Polimodális kromatika [Polymodal Chromaticism]. Budapest: Editio
Musica.
––– (1983). The Workshop of Bartók and Kodály. Budapest: Editio Musica.
––– (1988). Verdi and Wagner. Budapest: International House.
––– (1993). Symmetries of Music: An Introduction to the Semantics of Music.
Kecskemét: Kodály Institute.
––– (2000 [1971]). Bartók költői világa [The Poetic World of Bartók]. Budapest:
Akkord Zenei Kiadó.
Lengyel, Menyhért (1963 [1917]). “The Miraculous Mandarin.” The New Hungarian
Quarterly 4 (11): 30–35.
Lerdahl, Fred (1992). “Cognitive Constraints on Compositional Systems.”
Contemporary Music Review 6 (2): 97–121.
––– (2001). Tonal Pitch Space. Oxford: Oxford University Press.
Lerdahl, Fred & Ray Jackendoff (1983). A Generative Theory of Tonal Music.
Cambridge, MA: MIT Press.
Lesznai, Lajos (1973 [1961]). Béla Bartók: His Life and Work [Béla Bartók: Sein
Leben, Seine Werke]. Transl. Percy M. Young. New York, NY: Octagon Books.
Originally published in: Leipzig: Deutscher Verlag für Musik.
Lindlar, Heinrich (1984). Lübbes Bartók Lexikon [The Bartók Lexicon of Lübbe].
Bergisch Gladbach: Gustav Lübbe Verlag GmbH.
Liszt, Franz (1861 [1859]). A cigányokról és a cigányzenéről [Gypsies and Gypsy
Music in Hungary]. Transl. Székely József: Pest: Heckenast. Originally published
as: Des Bohémiens et de leurs musique en Hongrie. Paris: A. Bourdilliat.
Little, Jean (1971). Architectonic Levels of Rhythmic Organization in Selected
Twentieth-Century Music. Ph. D. Diss. Indiana University. Bloomington, IN.
Lukács, György (1918). Balázs Béla és akiknek nem kell: Összegyűjtött tanulmányok
[Béla Balázs and Those Who Do Not Need Him: Collected Studies]. Gyoma: Kner
Izidor.
––– (1971). “Béla Bartók: On the Twenty-Fifth Anniversary of his Death.” The New
Hungarian Quarterly 12 (41): 42–55.
––– (1972). “Bartók und die ungarische Kultur” [“Bartók and Hungarian Culture”]. In:
IMCCBB: 11–12.
––– (1974 [1911]). “The Metaphysics of Tragedy” [“A tragédia metafizikája”]. In: Soul
and Form. 152–174. Transl. Anna Bostoc. Ed. Paul Ernst. Cambridge, MA: MIT
Press.
Lukács, John (1988). Budapest 1900: A Historical Portrait of a City and Its Culture.
New York, NY: Grove Weidenfeld.
Macartney, Carlisle Aylmer (1937). Hungary and Her Successors: The Treaty and Its
Consequences, 1919–1937. London: Oxford University Press.
Maeterlinck, Maurice (1910). “Sister Beatrice’”and “Ariane et Barbe-Bleue”: Two
Plays. Transl. Bernard Miall. New York, NY: Dodd & Mead.
Markowsky, Liesel (1970). “Béla Bartók – ein grosser Humanist und Demokrat”
[“Béla Bartók – a Great Humanist and Democrat”]. Musik und Gesellschaft 20 (9):
577–585.
Mason, Colin (1949). “Bartók’s Rhapsodies.” Music and Letters 30 (1): 26–36.
334 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
––– (1950). “Bartók and Folksong.” The Music Review 11 (4): 292–302.
––– (1957). “An Essay in Analysis: Tonality, Symmetry, and Latent Serialism in
Bartók’s Fourth Quartet.” The Music Review 18 (3): 189–201.
––– (1958). “Bartók’s Early Violin Concerto.” Tempo 49: 11–16.
Mathieu, William Allaudin (1997). Harmonic Experience: Tonal Harmony from
Its Natural Origins to Its Modern Expression. Rochester, VT: Inner Traditions
International.
Mauser, Siegfried (1981). “Die musikdramatische Konzeption in Herzog Blaubarts
Burg” [“The Musical-Dramatic Conception in Duke Bluebeard’s Castle”]. Musik-
Konzepte 22: 66–82. Ed. Heinz-Klaus Metzger & Rainer Riehn. München: Richard
Boorberg Verlag GmbH & Co.
May, Arthur James (1951). The Habsburg Monarchy, 1867–1914. Cambridge, MA:
Harvard University Press.
McCagg, Willam O. (1972). Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary. East
European Monographs, No. 3. New York, NY: Columbia University Press.
McGlathery, James M. (1993). Grimms’ Fairy Tales: A History of Criticism on a
Popular Classic. Columbia, SC: Camden House.
Merényi, László (1978). Boldog békeidők... Magyarország 1900–1914. Magyar
história [Happy Peace Times... Hungary 1900–1914. Hungarian history]. Budapest:
Gondolat Kiadó.
Messiaen, Olivier (1966 [1944]). Technique de mon langage musical [The Technique
of My Musical Language]. Paris: Alphonse Leduc.
Meyer, Leonard B. (1973). Explaining Music: Essays and Explorations. Chicago, IL:
University of Chicago Press.
Milloss, Aurél (1972). “Stravinsky és a balett” [“Stravinsky and Ballet”]. In: In
memoriam Igor Stravinsky. 77–82. Budapest: Zeneműkiadó.
Mitchell, Donald (1987). The Language of Modern Music. New York, NY: St. Martin’s
Press.
Molnár, Antal (1931a). “Modern és Modern” [“Modern and Modern”]. In: Bevezetés
a zenekultúrába [Introduction to the Culture of Music]. 93–112. Budapest: Dante
Könyvkiadó.
––– (1931b). “Operakultúra” [“The Culture of Opera”]. In: Bevezetés a zenekultúrába
[Introduction to the Culture of Music]. 229–248. Budapest: Dante Könyvkiadó.
––– (1948). Bartók művészete, emlékezésekkel a művész életére [Bartók’s Art with
Recollections of the Artist’s Life]. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
––– (1961 [1918]). “Bartók operája: A kékszakállú herceg vára” [“Bartók’s Opera:
Duke Bluebeard’s Castle”]. In: Írások a zenéről [Writings on Music]. 27–35. Ed.
Ferenc Bónis. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat.
Molnár, Géza (1964 [1904]). “Musica Militans.” In: DocB 1: 53. Originally published
in: A Hét 14 (3): 42.
Monelle, Raymond (1968). “Notes on Bartók’s Fourth Quartet.” The Music Review 29
(2): 123–129.
––– (1970). “Bartók’s Imagination in the Later Quartets.” The Music Review 31 (1):
70–81.
Moreaux, Serge (1949). Béla Bartók, his Life, his Works, his Language [Béla Bartók,
sa vie, ses oeuvres, son langage]. Preface by Arthur Honegger. Transl. George
Sutherland Fraser & Erik de Mauny. London: Harvill Press. Originally published in:
Bibliography — 335
Paris: Richard-Masse.
Morgan, Robert P. (1991). Twentieth-Century Music: A History of Musical Style in
Modern Europe and America. Norton Introduction to Music History Series. New
York, NY: W. W. Norton.
Morris, Robert D. (1987). Composition with Pitch-Classes: A Theory of
Compositional Design. New Haven, CT & London: Yale University Press.
Mosley, David L. (1990). Gesture, Sign, and Song: An Interdisciplinary Approach to
Schumann’s “Liederkreis” Opus 39. New York, NY: Peter Lang Publishing, Inc.
Németh, Amadé (1967). Erkel Ferenc [Ferenc Erkel]. Budapest: Gondolat Kiadó.
Nettl, Bruno (1958). “Transposition as a Composition Technique in Folk and Primitive
Music.” Ethnomusicology 2 (2): 56–65.
––– (1964). Theory and Methodology in Ethnomusicology. London: Collier MacMillan
Publishers.
––– (1965). Folk and Traditional Music of the Western Continents. Prentice Hall
History of Music Series. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall.
Nordwall, Ove (1965). “The Original Version of Bartók’s Sonata for Solo Violin.”
Tempo 74 (Autumn): 2–4.
––– (1972). Béla Bartók: Traditionalist / Modernist. Stockholm: Svenska
Musikförlaget.
Norris, Geoffrey (1980). “Slavonic and Nationalist Opera.” In: The New Grove
Dictionary of Music and Musicians. Vol. 13: 599–603. Ed. Stanley Sadie. London:
MacMillan Publishers Ltd.
Nüll, Edwin von der (1930). Béla Bartók: Ein Beitrag zur Morphologie der neuen
Musik [Béla Bartók: A Contribution to the Morphology of the New Music]. Halle:
Mitteldeutsche Verlagsanstalt.
––– (1932). Moderne Harmonik [Modern Harmony]. Ed. Georg Schünemann. Leipzig:
Friedrich Kistner & C. F. W. Siegel Musikverlag.
Oettingen, Arthur Joachim von (1913 [1866]). Das Duale Harmoniesystem
[The Dual Harmony System]. Leipzig: C. F. W. Siegel. Originally published as:
Harmoniesystem in dualer Entwickelung: Studien zur Theorie der Musik. Leipzig:
W. G. Gläser.
Oláh, Gusztáv (1949–1950). “Bartók and the Theater.” Tempo 13–14: 4–8.
Oramo, Ilkka (1976). “Tonaalisuudesta Bartókin Bagatellissa op. 6, nro 1” [“Tonality
in Bartók’s Bagatelle, Op. 6, No. 1”]. In: Festskrift till Erik Tawaststjerna. Acta
Musicologica Fennica 9. 198–220. Ed. Erkki Salmenhaara. Helsinki: Suomen
Musiikkitieteellinen Seura.
––– (1977a [1976]). “Marcia und Burletta: Zur Tradition der Rhapsodie in zwei
Quatettsatzen Bartóks” [“Marcia and Burletta: On the Tradition of Rhapsody in
Two of Bartók’s Quartet Movements”]. Musikforschung 30 (1): 14–25. Originally
published as: “Marcia ja Burletta. Rapsodian perinteestä kahdessa Bartókin
kvartetto-osassa.” Musiikki 6 (3): 14–32.
––– (1977b). Modaalinen symmetria: Tutkimus Bartókin kromatiikasta [Modal
Symmetry: A Study of Bartók’s Chromaticism]. Acta Musicologica Fennica 10.
Helsinki: Suomen Musiikkitieteellinen Seura.
––– (1980). “Modale Symmetrie bei Bartók” [“Modal Symmetry in Bartók”]. Die
Musikforschung 33: 450–464.
––– (1982a). “Die notierte, die wahrgenommene und die gedachte Struktur bei Bartók”
336 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
[“The Notated, the Perceived and the Intended Structure of Bartók”]. Studia
Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24 (3–4): 439–449. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1982b). “Kultainen leikkaus musiikissa: Kriittinen katsaus esteettisen
normaalisuhteen teoriaan” [“Golden Section in Music: A Critical Review of
Aesthetic Norm Theory”]. Musiikki 12 (4): 247–292.
Orvis, Joan (1974). Technical and Stylistic Features of the Piano Etudes of Stravinsky,
Bartók, and Prokofiev. D.M.A. Diss. Indiana University. Bloomington, IN.
Osvai, Imre (1997). “Vikár Béla népzenegyűjtésének és Kalevala-fordításának
hatása Bartók Béla, Kodály Zoltán és József Attila művészetére” [“The Impact of
Béla Vikár’s Folk Music Collection and Kalevala Translation on the Art of Béla
Bartók, Kodály Zoltán and Attila József”]. In: Néprajzi Értesítő: Annales Musei
Ethnographiae 79: 91–99. Ed. Attila Selmeczi Kovács. Transl. of the summaries by
Gábor Komáromy. Budapest: Néprajzi Múzeum.
Parker, Mary Elizabeth (1987). Bartók’s “Mikrokosmos”: A Survey of Pedagogical
and Compositional Techniques. D.M.A. Diss. University of Texas. Austin, TX.
Parks, Richard (1981). “Harmonic Resources in Bartók’s ‘Fourths’.” Journal of Music
Theory 25 (2): 245–274.
––– (1989). The Music of Claude Debussy. New Haven, CT & London: Yale University
Press.
Perle, George (1955). “Symmetrical Formations in the String Quartets of Béla
Bartók.” The Music Review 16 (November 1955): 300–312.
––– (1962). Serial Composition and Atonality. An Introduction to the Music of
Schoenberg, Berg, and Webern. London: Faber & Faber.
––– (1977). “Berg’s Master Array of the Interval Cycles.” The Musical Quarterly 63
(1): 1–30.
––– (1990a). The Listening Composer. Ernst Bloch Lectures no. 7. Berkeley & Los
Angeles, CA: University of California Press.
––– (1990b). “Pitch-Class Set Analysis: An Evaluation.” Journal of Musicology 8 (2):
151–172.
––– (1996 [1977]). Twelve-Tone Tonality. Second edition. Berkeley & Los Angeles,
CA: University of California Press.
Perrault, Charles (1920 [1697]). The Fairy Tales of Charles Perrault. Illustrated
by Harry Clarke. Ed. Thomas Bodkin. New York, NY: Dodge Publishing CO.
Originally published as Histoires ou contes du temps passé avec des Mortalités:
Contes de ma mère l’Oye [Stories or Tales from Times Past, with Morals: Tales of
Mother Goose]. Paris: Claude Barbin.
Persichetti, Vincent (1949). “Current Chronicle.” The Musical Quarterly 35 (1):
122–126.
––– (1961). Twentieth Century Harmony: Creative Aspects and Practice. London:
Faber & Faber.
Petersen, Peter (1971). Die Tonalität im Instrumental-Schaffen von Béla Bartók
[Tonality in the Instrumental Works of Béla Bartók]. Hamburger Beiträge zur
Musikwissenschaft. Bd. 6. Hamburg: Karl Dieter Wagner.
Proctor, Gregory (1978). Technical Bases of Nineteenth-Century Chromatic Tonality:
A Study in Chromaticism. Ph. D. Diss. Princeton University. Princeton, NJ.
Propp, Vladimir Yakovlevich (1958 [1928]). Morphology of the Folktale. Transl.
Bibliography — 337
Laurence Scott. Bloomington, IN: Indiana University Press.
Prunières, Henry (1989 [1936]). “Nécrologie: Alban Berg” [“Necrology: Alban
Berg”]. Arnold Schönberg et l’école de Vienne [Arnold Schoenberg and the
Viennese School]. La revue musicale 416–417: 123.
Puchner, Walter (2000 [1995]). “Mädchenmörder” [“Girl’s Killer”]. In: Enzyklopädie
des Märchens [Encyclopaedia of the Folktale]. Vol. 8: 1407–1413. Ed. Kurt Ranke,
Rolf Wilhelm Brednich et al. Berlin & New York, NY: Walter de Gruyter.
Purswell, Joan (1981). “Bartók’s Early Music: Forecasting the Future.” Clavier 20 (8):
23–27.
Pütz, Werner (1968). Studien zum Streichquartettschaffen bei Hindemith, Bartók,
Schönberg und Webern [Studies on the String Quartets of Hindemith, Bartók,
Schoenberg and Webern]. Ph. D. Diss. University of Köln.
Rahn, John (1980). Basic Atonal Theory. New York, NY: Longman Inc.
Rameau, Jean-Philippe (1971 [1722]). Traité de l’harmonie reduite à ses principes
naturels [Treatise on Harmony Reduced to its Natural Principles]. Transl., with
introduction and notes, by Philip Gossett. New York, NY: Dover Publications Inc.
Originally published in Paris: Ballard.
Rátz, Ilona (1972). “Béla Bartók Csík megyei pentaton gyűjtése 1907-ben” [“Béla
Bartók’s Collection of Pentatonic Tunes in Csík County, 1907”]. In: Népzene és
zenetörténet. 1. kötet [Folk Music and Music History. Vol. 1]. 9–62. Ed. Lajos
Vargyas. Budapest: Zeneműkiadó.
Reaves, Florence Ann (1983). Bartók’s Approach to Consonance and Dissonance in
Selected Late Instrumental Works. Ph. D. Diss. University of Kentucky. Lexington,
KN.
Réti, Rudolph Richard (1951). The Thematic Process in Music. New York, NY:
MacMillan Publishers.
––– (1958). Tonality, Atonality, Pantonality: A Study of Some Trends in Twentieth-
Century Music. London: Barrie & Rockliff.
Révész, Géza (1954 [1913]). Introduction to the Psychology of Music [Zur
Grundlegung der Tonpsychologie]. Transl. G. I. C. De Courcy. Norman, OK:
University of Oklahoma Press. Originally published in: Leipzig: Veit.
Roiha, Eino (1956). On the Theory and Technique of Contemporary Music.
Suomalaisen tiedeakatemian toimituksia sarja B, nide 95: 2. Helsinki: Suomen
Tiedeakatemia.
Romsics, Ignác (1982). Ellenforradalom és konszolidáció [Counterrevolution and
Consolidation]. Budapest: Gondolat Kiadó.
Rothe, Friede F. (1941). “The Language of the Composer: An Interview with Béla
Bartók, Eminent Hungarian Composer.” The Etude 59 (5): 83, 130.
Samson, Jim (ed.) (2001). The Cambridge History of Nineteenth Century Music.
Cambridge Studies in Early Modern History. Cambridge, MA: Cambridge
University Press.
Sárosi, Bálint (1978). Gypsy Music. Budapest: Corvina Press.
––– (1986). Folk Music: Hungarian Musical Idiom. Budapest: Corvina Press.
Saygun, Ahmed Andan (1976). Béla Bartók’s Folk Music Research in Turkey. Ed.
László Vikár. Transl. Samira B. Byron. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Scheiber, Alexander (1985 [1971]). “Alte Geschichten in neuem Gewande” [“Old
Stories in New Garment”]. In: Essays on Jewish Folklore and Comparative
338 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
Literature. 307–397. Budapest: Akadémiai Kiadó. Originally published under the
title: “Old Stories in New Garment.” Fabula 12: 90–96, 248–256.
Schenker, Heinrich (1956 [1935]). Free Composition [Der freie Satz]. Transl. & ed.
Ernst Oster. New York, NY: Longman. Originally published in: Wien: Universal
Edition.
Schneider, David E. (1995). “Bartók and Stravinsky: Respect, Competition, Influence,
and the Hungarian Reaction to Modernism in the 1920’s.” In: Bartók and His
World. 172–199. Ed. Peter Laki. Princeton, NJ: Princeton University Press.
––– (1997). Expression in the Time of Objectivity: Nationality and Modernity in Five
Concertos by Béla Bartók. Ph. D. Diss. University of California. Berkeley & Los
Angeles, CA.
Schoenberg, Arnold (1975 [1947]). “Folkloristic Symphonies” [“Symphonien aus
Volksliedern”]. In: Style and Idea: Selected Writings of Arnold Schoenberg [Arnold
Schönberg: Stil und Gedanke]. 161–166. Ed. Leonard Stein. London: Faber &
Faber. Originally published in: Musical America 67: 7, 370.
––– (1978 [1911]). Harmonielehre [Theory of Harmony]. Transl. Roy E. Carter.
Berkeley & Los Angeles, CA: University of California Press. Originally published
in: Leipzig & Vienna: Universal Edition.
––– (1984). Style and Idea: Selected Writings of Arnold Schoenberg [Arnold
Schönberg: Stil und Gedanke]. Ed. Leonard Stein. Transl. Leo Black. London:
Faber & Faber. Originally published in: Frankfurt am Main: Fischer Taschenbuch.
––– (1987 [1958]). Arnold Schoenberg Letters [Arnold Schoenberg: Ausgewählte
Briefe]. Sel. & ed. Erwin Stein. Transl. Eithne Wilkins & Ernst Kaiser. Berkeley &
Los Angeles, CA: University of California Press. Originally published in: Mainz: B.
Schott’s Söhne.
Sebestyén, Gyula (1902a). A regösök: Magyar Népköltési Gyűjtemény. V. kötet
[Regös Singers: Hungarian Folk Collection. Vol. V]. Ed. Gyula Vargha. Budapest:
Kisfaludy Társaság.
––– (1902b). Regös-énekek: Magyar Népköltési Gyűjtemény. IV. kötet [Regös Songs:
Hungarian Folk Collection. Vol. IV]. Ed. Gyula Vargha. Budapest: Kisfaludy
Társaság.
Seiber, Mátyás (1945). The “String Quartets” of Béla Bartók. London: Boosey &
Hawkes.
Shepard, Roger N. (1962). “The Analysis of Proximities: Multidimensional Scaling
with an Unknown Distance Function. II.” Psychometrika 27 (3): 219–246.
––– (1982). “Geometrical Approximations to the Structure of Musical Pitch.”
Psychological Review 89 (4): 305–333.
Shepard, Roger N., Dan W. Kilpatrick & James P Cunningham (1975). “The
Internal Representation of Numbers.” Cognitive Psychology 7: 82–138.
Smith, Anthony D. (1991). National Identity. London: Penguin Books.
––– (1994). “Gastronomy or Geology? The Role of Nationalism in the Reconstruction
of Nations.” Nations and Nationalism 1 (1): 3–23.
––– (2000). The Nation in History: Historiographical Debates about Ethnicity and
Nationalism. The Menahem Stern Jerusalem Lectures. Cambridge, UK: Polity
Press.
––– (2001). Nationalism: Theory, Ideology, History. Cambridge, UK: Polity Press.
Solomon, Larry Joseph (1973). Symmetry as a Determinant of Musical Composition.
Bibliography — 339
Ph. D. Diss. West Virginia University. Morgantown, WV.
––– (1982). “The List of Chords, their Properties and Use in Analysis.” Interface 11
(2): 61–107.
Somfai, László (1973). “Bartók rubato játékstílusáról” [“Rubato Style in Bartók’s
Own Interpretation”]. In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 3: Mosonyi Mihály
és Bartók Béla emlékére [Essays in the History of Hungarian Music 3: In Memory
of Mihály Mosonyi and Béla Bartók]. 225–235. Ed. Ferenc Bónis. Budapest:
Akadémiai Kiadó.
––– (1981a). “Die Allegro barbaro – Aufnahme von Bartók textkritisch Bewertet”
[“The Allegro barbaro – Textual Source Value of the Recording by Bartók”]. In:
DocB 6: 259–275.
––– (1981b). “Manuscript Versus Urtext: The Primary Sources of Bartók’s Works.”
Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 23: 17–66. Ed. József
Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1981c). Tizennyolc Bartók-tanulmány [Eighteen Bartók Studies]. Budapest:
Zeneműkiadó.
––– (1995). “Perspectives of Bartók Studies in 1995.” Studia Musicologica Academiae
Scientiarum Hungaricae 36 (3–4): 241–247. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest:
Akadémia Kiadó.
––– (2000 [1996]). Bartók kompozíciós módszere [Béla Bartók: Composition, Concepts
and Autograph Sources]. Budapest: Akkord Zenei Kiadó. Originally published in:
Berkeley & Los Angeles, CA: University of California Press.
Soriano, Marc (1968). Les Contes de Perrault: Culture savant et tradition populaire
[The Fairy Tales of Perrault]. Paris: Gallimard.
Starr, Lawrence (1973). “Mikrokosmos”: The Tone Universe of Béla Bartók. Ph. D.
Diss. University of California. Los Angeles, CA.
––– (1985–1986). “Melody-Accompaniment Textures in the Music of Bartók, as Seen
in His Mikrokosmos.” Journal of Musicology 4 (1): 91–104.
Stein, Erwin (1989 [1928]). “Idées d’Arnold Schoenberg sur la musique” [“Arnold
Schoenberg’s Ideas on Music”]. Arnold Schönberg et l’école de Vienne [Arnold
Schoenberg and the Viennese School]. La revue musicale 416–417: 73–78.
Stevens, Halsey (1964). The Life and Music of Béla Bartók. London & New York, NY:
Oxford University Press.
Straus, Joseph N. (1990). Remaking the Past: Musical Modernism and the Influence of
the Tonal Tradition. Cambridge, MA: Harvard University Press.
––– (2000). Introduction to Post-Tonal Theory. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall.
Stravinsky, Igor (1962 [1935]). An Autobiography [Chroniques de ma vie]. New York,
NY: W. W. Norton. Originally published in: Paris: Denoël.
Stravinsky, Igor & Robert Craft (1981). Expositions and Developments. Berkeley &
Los Angeles, CA: University of California Press.
Suchoff, Benjamin (1977). “Bartók’s Musical Microcosm.” Clavier 16 (5): 18–25.
––– (1987). “Ethnomusicological Roots of Béla Bartók’s Musical Language.” The
World of Music 29 (1): 43–65.
––– (1993). “Fusion of National Style: Piano Literature, 1908–11.” In: The Bartók
Companion. 124–145. Ed. Malcolm Gillies. Portland, ME: Amadeus Press.
––– (1995). Bartók: “Concerto for Orchestra”: Understanding Bartók’s World.
Monuments of Western Music. New York, NY: Schirmer.
340 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
––– (2000). “Bartók’s Odyssey in Slovak Folk Music.” In: Bartók Perspectives: Man,
Composer, and Ethnomusicologist. 15–27. Ed. Elliott Antokoletz, Victoria Fischer
& Benjamin Suchoff. Oxford & New York, NY: Oxford University Press.
––– (2002). Béla Bartók: Life and Work. Lanham, MD & Oxford: Scarecrow Press.
Suhrbier, Hartwig (ed.) (1987 [1984]). Blaubarts Geheimnis: Märchen und
Erzählungen, Gedichte und Stücke [Bluebeard’s Secret: Tales and Explanations,
History and Pieces]. Second edition. Cologne: Eugen Diederichs Verlag.
Szabolcsi, Bence (1951). A XIX. század magyar romantikus zenéje [Hungarian
Romantic Music in the Nineteenth Century]. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1955). “A csodálatos mandarin” [“The Miraculous Mandarin”]. In:
Zenetudományi Tanulmányok 3: Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére
[Musicological Studies 3: In Memory of Ferenc Liszt and Béla Bartók]. 519–535.
Ed. Bence Szabolcsi & Dénes Bartha. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (ed.) (1956). Bartók, sa vie et son oeuvre [Bartók, his Life and Work]. Budapest:
Corvina Press.
––– (ed.) (1957). Béla Bartók: Weg und Werk, Schriften und Briefe [Béla Bartók: Life
and Work, Writings and Letters]. Leipzig: Breitkopf & Härtel.
––– (1960). “Liszt és Bartók” [“Liszt and Bartók”]. Élet és Irodalom 4: 51–52.
––– (1976a). “Bartók’s Principles of Composition in the Light of an Interview” [“Béla
Bartók kompozíciós elvei, egy nyilatkozata tükrében”]. In: Bartók Studies. 19–21.
Comp. & ed. Todd Crow. Detroit, MI: Information Coordinators.
––– (1976b). “Man and Nature in Bartók’s World.” In: Bartók Studies. 63–75. Comp. &
ed. Todd Crow. Detroit, MI: Information Coordinators.
Szalay, Miklós (1974). “A sötétség és a fény zenéje” [“The Music of Darkness
and Light”]. In: Bartók-dolgozatok [Bartók Studies]. 19–27. Ed. Ferenc László.
Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
Szekfű, Gyula (1939). Magyar történet. V. kötet [Hungarian History. Vol. V].
Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Szentkirályi, András (1976). Bartók’s “Second Sonata for Violin and Piano” (1922).
Ph. D. Diss. Princeton University. Princeton, NJ.
––– (1978). “Some Aspects of Béla Bartók’s Compositional Techniques.” Studia
Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae: Incohata a Zoltán Kodály 20
(1–4): 157–182. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
Szerb, Antal (1982 [1934]). Magyar irodalomtörténet. Hetedik kiadás [History
of Hungarian Literature. Seventh edition]. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Originally published in: Cluj-Kolozsvár: Erdélyi Szépmíves Céh.
Szerző, Katalin (1979). “A Kékszakállú herceg vára szöveges forrásai – Újabb
adatok a Bartók-mű keletkezéstörténetéhez” [“Bluebeard’s Castle Text Research
– Recent Data on the Composition History of Bartók’s Work”]. In: Zenetudományi
Dolgozatok. 19–33. Ed. Melinda Berlász & Mária Domokos. Budapest: A Magyar
Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete.
Szigeti, Joseph (1967). With Strings Attached: Reminiscences and Reflections. New
York, NY: Knopf.
Szőllősy, András (1956). “Bibliographie des oeuvres musicales et écrits
musicologiques de Béla Bartók” [“Bibliography of Musical Works and
Musicological Writings of Béla Bartók”]. In: Bartók, sa vie et son oeuvre [Bartók,
his Life and Work]. 299–345. Ed. Bence Szabolcsi. Budapest: Corvina Press.
Bibliography — 341
Tallián, Tibor (1981a). Béla Bartók: The Man and His Work. Transl. Gyula Gulyás.
Budapest: Corvina Press.
––– (1981b). “Die Cantata Profana – ein Mythos Über des Übergangs” [“The Cantata
Profana – A Myth of Transition”]. Studia Musicologica Academiae Scientiarum
Hungaricae 23: 135–200. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1983a). “Bartók Béla.” In: Brockhaus Riemann Zenei Lexikon. Vol. 1: 129–144.
Ed. Antal Boronkay. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat.
––– (1983b). “Cantata Profana” – az átmenet mítosza [The “Cantata Profana” – A
Myth of Transition]. Ph. D. Diss. Liszt Academy of Music. Budapest: Magvető
Könyvkiadó.
––– (ed.) (1989). Bartók Béla írásai. 1 kötet [Béla Bartók’s Writings. Vol. 1]. Budapest:
Editio Musica.
Tarasti, Eero (1994 [1978]). Myytti ja musiikki: Semioottinen tutkimus myytin
estetiikasta. Helsinki: Gaudeamus. Originally published as: Myth and Music: A
Semiotic Approach to the Aesthetics of Myth in Music, Especially that of Wagner,
Sibelius and Stravinsky. Acta Musicologica Fennica 11. Helsinki: Finnish
Musicological Society.
Taruskin, Richard (1986). “Letter to the Editor.” Music Analysis 5 (2–3): 313–320.
––– (2001). “Nationalism.” In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians.
Second edition. Vol. 17: 689–706. Ed. Stanley Sadie & John Tyrrell. London:
MacMillan Publishers Ltd.
Tatar, Maria (2003 [1987]). The Hard Facts of the Grimms’ Fairy Tales. Expanded
second edition. Princeton, NJ: Princeton University Press.
Tenney, James (1993 [1983]). “John Cage and the Theory of Harmony.” In: Writings
about John Cage. 136–161. Ed. Richard Kostelanetz. Ann Arbor, IN: University of
Michigan Press. Originally published in: The Music of James Tenney. 55–83. Ed.
Peter Garland. Santa Fe, NM: Soundings Press.
Tenzer, Michael (2000). Gamelan Gong Kebyar: The Art of Twentieth-Century
Balinese Music. Chicago Studies in Ethnomusicology. Chicago, IL: University of
Chicago Press.
Tóth, Aladár (1920). “Kodály és Vonóstriója” [“Kodály and his String Trio”]. Nyugat
13 (13–14): 743–744.
––– (1930). “Bartók Béla.” In: Zenei Lexikon. Vol. 1: 75–79. Ed. Bence Szabolcsi &
Tóth Aladár. Budapest: Győző Andor Kiadása.
Travis, Roy (1970). “Tonal Coherence in the First Movement of Bartók’s Fourth
String Quartet.” The Music Forum 2: 298–371.
Treitler, Leo (1959). “Harmonic Procedure in the Fourth Quartet of Béla Bartók.”
Journal of Music Theory 3 (November): 292–297.
Ujfalussy, József (1959). Debussy. Budapest: Gondolat Kiadó.
––– (1962). “A hídszerkezetek néhány tartalmi kérdése Bartók művészetében” [“Some
Inherent Questions of Arch Symmetry in Bartók’s Works”]. In: Zenetudományi
Tanulmányok 10: Bartók Béla emlékére [Musicological Studies 10: In Memory
of Béla Bartók]. Vol. 10: 15–30. Ed. Bence Szabolcsi & Dénes Bartha. Budapest:
Akadémia Kiadó.
––– (1969). “Az Allegro barbaro harmóniai alapgondolata és Bartók hangsorai” [“The
Basic Harmonic Conception of Allegro barbaro and Bartók Scales”]. In: Magyar
Zenetörténeti Tanulmányok Szabolcsi Bence 70. Születésnapjára [Essays in the
342 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
History of Hungarian Music in Honor of Bence Szabolcsi’s 70th Birthday]. 323–
331. Ed. Ferenc Bónis. Budapest: Akadémia Kiadó.
––– (1971 [1970]). Béla Bartók [Bartók Béla]. Transl. Ruth Patkai. Budapest: Corvina
Press. Originally published in: Budapest: Gondolat Kiadó.
––– (1972). “Gemeinsame Stilschicht in Bartóks und Kodálys Kunst” [“Common
Layer in the Art of Bartók and Kodály”]. In: IMCCBB: 155–157.
––– (1976). “Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Op. 11” [“Béla Bartók’s Duke
Bluebeard’s Castle, Op. 11”]. A hét zeneműve 2: 32–38.
––– (ed.) (1980 [1958]). Bartók breviárium: Levelek, írások, dokumentumok [Bartók
Breviary: Correspondences, Essays, and Documents]. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1982). “1907–1908 in Bartók’s Entwicklung” [“The Years 1907–1908 in Bartók’s
Development”]. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 24 (3–4):
519–525. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
Ujfalussy, József & János Breuer (eds.) (1972). International Musicological
Conference in Commemoration of Béla Bartók 1971 (IMCCBB). Budapest: Editio
Musica.
Uther, Hans-Jörg (2004). The Types of International Folktales: A Classification and
Bibliography Based on the System of Antti Aarne and Stith Thompson. Parts I–III.
Folklore Fellows’ Communications 284–286. Ed. Sabine Dinslage, et al. Helsinki:
Suomalainen Tiedeakatemia.
Valkó, Arisztid (1977). “Adatok Bartók színpadi műveihez” [“Data Concerning the
Stage Works of Bartók”]. Magyar Zene 18: 433–439.
Vargyas, Lajos (1976). A magyar népballada és Európa [The Hungarian Folk Ballad
and Europe]. Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1982). “Sophisticated Contemporary Music Derived from the Music of Peasants.”
Cultures 8 (2): 43–52.
Várnai, Péter (1969 [1967]). Székely Mihály [Mihály Székely]. Second edition.
Budapest: Zeneműkiadó.
––– (1978 [1956]). “A kékszakállú herceg vára, Op. 11.” [“Duke Bluebeard’s Castle,
Op. 11”]. In: Béla Bartók: “A kékszakállú herceg vára, Op. 11” [Béla Bartók:
“Duke Bluebeard’s Castle, Op. 11”]. Historical Recording. Booklet. 1–2. LPX
11001. Budapest: Magyar Hanglemezgyártó Vállalat.
Vázsonyi, Nicholas (2005). “Bluebeard’s Castle: The Birth of Cinema from the Spirit
of Opera.” The Hungarian Quarterly 46 (178): 214–236.
Veress, Sándor (1949). “Bluebeard’s Castle. Part 1.” Tempo 13: 32–38.
––– (1949–1950). “Bluebeard’s Castle. Part 2.” Tempo 14: 25–35.
Vinton, John (1966). “Bartók on his Own Music.” Journal of the American
Musicological Society 19 (2): 232–243.
Vogel, Martin (1966). “Arthur v. Öttingen und der harmonische Dualismus” [“Arthur
von Öttingen and the Harmonic Dualism”]. In: Beiträge zur Musiktheorie des 19.
Jahrhunderts. 103–132. Ed. Martin Vogel. Regensburg: Bosse.
Voigt, Vilmos (1976). “Bevezetés: az etnoszemiotikáról” [“Introduction: On
Ethnosemiotics”]. Ethnographia 87 (3): 321–326.
––– (1978–1979). “Baltic Problems of Hungarian Prehistory.” Études Finno-
Ougriennes 15: 447–453.
––– (1979). “Folklore and Folklorism Today.” Folklorismus Bulletin 1 (April 1979):
21–29.
Bibliography — 343
––– (1981 [1980]). “A történeti magyar mesekutatás kérdései” [“Some Questions on
Historical Hungarian Tale Research”]. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve
25: 253–257. Pécs: Janus Pannonius Múzeum.
––– (1983) “Az érzelmek és a fájdalom eltávolítása (Menyasszonysiratók)”
[“Removing Feelings and Pains (Bridal Laments)”]. In: Lakodalom [Wedding].
397–407. Ed. László Novák & Zoltán Ujváry. Debrecen: Kossuth Lajos
Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke.
––– (1984). “Van-e határa egy népi kultúrának?” [“Is There Any Border for Folk
Culture?”]. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. A Herman
Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 14: 75–89. II. Kiegészítő kötet. Ed. Ernő Kunt,
József Szabadfalvi & Gyula Viga. Miskolc: Herman Ottó Múzeum.
––– (1986). “Honti János összehasonlító filológiája ma” [“János Honti’s Comparative
Philology Today”]. Ethnographia 97 (2–3): 368–376. Ed. Vilmos Voigt. Budapest:
Akadémiai Kiadó.
––– (1988). “Bartók találkozik a folklórral” [“Bartók Meets Folklore”]. In: Urálisztikai
tanulmányok: Bereczki-Emlékkönyv. Vol. 2: 391–396. Ed. Domokos Péter &
Pusztay János. Budapest: ELTE.
––– (1990a). A folklorizmusról [On Folklorism]. Néprajz egyetemi hallgatóknak 9.
Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke.
––– (1990b). “A nemzetközi folklorisztika ma” [“International Folklorism Today”].
In: Folklór, Folklorisztika és Etnológia 196: 3–36. Ed. Vilmos Voigt. Budapest:
Akadémiai Kiadó.
––– (1990c). “Mesék és értelmezésük” [“Tales and Understanding Them”]. In: Folklór,
Folklorisztika és Etnológia 200: 100–109. Ed. Vilmos Voigt. Budapest: Akadémiai
Kiadó.
––– (1990d). “Sur les niveaux des variantes de contes” [“On the Levels of Variations
in Tales”]. In: D’un conte... a l’autre: La Variabilité dans la littérature orale [From
One Tale… to Another: The Variability in Oral Literature]. 403–414. Paris: Editions
du CNRS.
––– (1991 [1987]). “Not a Simple Pan-Slavic Genre (The Bride’s Lament in Hungarian
Folklore).” In: Finnish-Hungarian Symposium on Music & Folklore Research
15–21.11.1987. 96–103. Ed. Antti Koiranen. Tampere: Tampereen yliopiston
kansanperinteen laitos.
––– (1997). “Megoldott és megoldatlan kérdések hangrögzítésünk kezdetei körül: A
kép- és hangrögzítés változó módszerei a népi kultúrában” [“Solved and Unsolved
Problems Concerning the Beginnings of Sound Recording: The Changing
Techniques of Audio and Video Recording in Ethnographical Research”]. Néprajzi
Értesítő: Annales Musei Ethnographiae 79: 103–107. Ed. Attila Selmeczi Kovács.
Transl. of the summaries by Gábor Komáromy. Budapest: Néprajzi Múzeum.
––– (1993a). “Az új magyar népmesekatalógus kérdései” [“Problems of the New
Hungarian Tale-Type Index”]. Ethnographia 104 (1): 167–180.
––– (1993b). “Neofolklorism. Why It Is a Neglected Topic in the Study of Counter-
Culture in Nordic Literatures.” In: Literature as Resistance and Counter-
Culture. Papers of the 19th Study Conference of the International Association
for Scandinavian Studies. 339–345. Ed. András Masát & Péter Mádl. Budapest:
Hungarian Association for Scandinavian Studies.
––– (1999 [1990]). “Modern Storytelling – Stricto sensu.” In: Suggestions towards
344 — Principles of Pitch Organization in Bartók’s Duke Bluebeard’s Castle
a Theory of Folklore. 211–219. Preface by Alan Dundes. Budapest: Mundus
Hungarian University Press. Originally published in: Storytelling in Contemporary
Societies. 23–31. Ed. Lutz Röhrich & Sabine Wienker-Piepho. Tübingen: Gunter
Narr Verlag.
––– (1999 [1972]). “Some Problems of the Narrative Structure Universals in Folklore.”
In: Suggestions towards a Theory of Folklore. 76–91. Preface by Alan Dundes.
Ed. Szilárd Biernaczky. Budapest: Mundus Hungarian University Press. Originally
published in: Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae 21 (1–2):
55–72.
––– (2005 [1970]). “Vom Neofolklorismus in der Kunst” [“On Neofolklorism in
Art”]. In: Europäische Linien: Studien zur Finnougristik, Folkloristik und Semiotik
[European Lines: Studies on Finn-Urgrism, Folklorism and Semiotics]. Studies in
Ethnology 2. 179–206. Ed. Gábor Barna. Budapest: Akadémiai Kiadó. Originally
published in: Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae: Gyula
Ortutay Sexagenario 19 (1–4): 401–424. Ed. Tibor Bodrogi, Béla Gunda & István
Tálasi. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Voigt, Vilmos & Szemerkényi, Ágnes (1984). “A ‘hatos’ a magyar közmondásokban”
[“Number ‘Six’ in Hungarian Proverbs”]. In: Folklór, Folklorisztika és Etnológia
88: 470–477. Ed. Vilmos Voigt. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vonnegut, Kurt, Jr. (1988). Bluebeard. New York, NY: Delacorte Press.
Wagner, Richard (1984 [1852]). Oper und Drama [Opera and Drama]. Ed. Klaus
Kropfinger. Stuttgart: Philipp Reclam Jr. Originally published in: Leipzig:
Verlagsbuchhandlung J. J. Weber.
––– (1993 [1949]). “The Art-Work of the Future.” In: The Art-Work of the Future and
Other Works. 69–213. Transl. William Ellis. Lincoln, NB and London: University of
Nebraska Press.
Waldbauer, Iván F. (1996). “Theorists’ Views on Bartók from Edwin von der Nüll
to Paul Wilson.” Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 37 (1):
93–121. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia Kiadó.
Webern, Anton (1975 [1960]). The Path to the New Music [Der Weg zur neuen
Musik]. Transl. Leo Black. New Jersey: International Edition. Originally published
in: Wien: Universal Edition.
Weiss-Aigner, Günter (1982). “Tonale Perspektiven des jungen Bartók” [“Tonal
Perspectives in the Young Bartók”]. Studia Musicologica Academiae Scientiarum
Hungaricae 24 (3–4): 537–548. Ed. József Ujfalussy et al. Budapest: Akadémia
Kiadó.
Weissmann, John S. (1980). “Verbunkos.” In: The New Grove Dictionary of
Music and Musicians. Vol. 18: 629–630. Ed. Stanley Sadie. London: MacMillan
Publishers Ltd.
Wellesz, Egon, Joseph (1989 [1923]). “Arnold Schönberg et son oeuvre” [“Arnold
Schoenberg and His Works”]. Arnold Schönberg et l’école de Vienne [Arnold
Schoenberg and the Viennese School]. La revue musicale 416–417: 11–28.
––– (1989a [1926]). “La voie nouvelle – I” [“The New Voice – I”]. Arnold Schönberg
et l’école de Vienne [Arnold Schoenberg and the Viennese School]. La revue
musicale 416–417: 29–42.
––– (1989b [1926]). “La voie nouvelle – II” [“The New Voice – II”]. Arnold Schönberg
et l’école de Vienne [Arnold Schoenberg and the Viennese School]. La revue
Bibliography — 345
musicale 416–417: 43–55.
––– (1989c [1926]). “La doctrine – III” [“The Doctrine – III”]. Arnold Schönberg et
l’école de Vienne [Arnold Schoenberg and the Viennese School]. La revue musicale
416–417: 56–62.
––– (1989d [1926]). “La doctrine – IV” [“The Doctrine – IV”]. Arnold Schönberg et
l’école de Vienne [Arnold Schoenberg and the Viennese School]. La revue musicale
416–417: 63–72.
Whittall, Arnold (1983). “Analysis.” In: The New Oxford Companion to Music. Vol. 1:
58. Oxford: Oxford University Press.
Wilcox, Howard (1992). “Generating Fibonacci Sequences of Pitch-Classes.” Sonus:
A Journal of Investigations into Global Musical Possibilities 12 (2): 44–47.
Wilson, Paul Frederick (1982). Atonality and Structure in Works of Béla Bartók’s
Middle Period. Ph. D. Diss. Yale University. New Haven, CT.
––– (1984). “Concepts of Prolongation and Bartók’s Opus 20.” Music Theory Spectrum
6: 79–89.
––– (1986). “Review of the Music of Béla Bartók: A Study of Tonality and Progression
in Twentieth-Century Music by Elliott Antokoletz.” Journal of Music Theory 30:
113–121.
––– (1992). The Music of Béla Bartók. New Haven, CT & London: Yale University
Press.
––– (1993). “Approaching Atonality: Studies and Improvisations.” In: The Bartók
Companion. 162–184. Ed. Malcolm Gillies. Portland, ME: Amadeus Press.
Wittlich, Gary E. (1969). An Examination of Some Set-Theoretic Applications in the
Analysis of Non-Serial Music. Ph. D. Diss. University of Iowa. Iowa City, IA.
Woodward, James E. (1981). “Understanding Bartók’s Bagatelle, Op. 6/9.” Indiana
Theory Review 4 (2): 11–32.
Yeomans, David (2000). “Background and Analysis of Bartók’s Romanian
Christmas Carols for Piano.” In: Bartók Perspectives: Man, Composer, and
Ethnomusicologist. 185–195. Ed. Elliott Antokoletz, Victoria Fischer & Benjamin
Suchoff. Oxford & New York, NY: Oxford University Press.
Zsuffa, Joseph (1987). Béla Balázs: The Man and the Artist. Berkeley & Los Angeles,
CA: University of California Press.